kedd, június 19, 2018

slave to the wage vol.sokezer

Végül kétnapi dühöngés után megzsaroltam kicsit a vezetőséget: azt mondtam nekik, hogy vagy hagynak békén jövőre csak angolt tanítani, vagy nem maradok.
Megígérték, hogy minden marad a régiben, de majd akkor hiszem el, ha elkezdődik a tanév. Elmondhatatlanul nincs kedvem most munkát keresni, isteni lenne ha nem kéne.

hétfő, június 18, 2018

Vakáció, de mégsem

Persze egy nagy túróst van vakáció, szóbeli érettségi van, meg van két kölyökmacskánk (Balikó és Bella), akiket hajnalban etetni kell és alomra szoktatni, plusz el kéne kezdenem a szakdolgozatom fordításait, illetve megcsinálni ezer dolgot, amit "majd nyáron" felkiáltással már ezerszer elhalasztottam, ehelyett folyton Lénával játszom ország-várost.


kedd, június 05, 2018

(:morog)

Ez mennyire az én formám! Hosszú idő óta először nem akarom otthagyni folyton a munkahelyem, erre kiderül, hogy valami olyan feladatot szánnak nekem jövőre, amit egyrészt lefokozásnak élek meg, másrészt nagyon-nagyon-nagyon nem szeretnék csinálni.
Csodás.
Az Univerzum biztos így üzen, hogy legyek inkább fordító.
Btw mindenből ötöst kapok a nyamvadt időre fordítós izét kivéve - amiről a tanárnő azt mondta, hogy az egyik legjobb fordítás a csoportban, erre nem átall négyest adni rá. Tanárok, baszki...
Szóval már megint fel van adva a lecke, én meg annyira unom màr ezeket a leckéket! Persze tudom, nyugodjak bele a bénább munkába, más is így szokta, blabla. Hát én meg nem így szoktam, néddmá, micsoda nagyravágyás! Gusztustalan.
Eh, rossz a kedvem most nagyon, bosszant ez az egész, fogalmam sincs mit csináljak.

szombat, június 02, 2018

(s)iker vol.6734228970

A gyerekek ma menő uszodabuliba hivatalosak (én persze a meghívó láttán rögtön fehér zongorát, szivarozó milliomosokat és topless pincérnőket vizionáltam), a partit pedig nem más adja, mint Marcika szerelme (az az izgalmas ebben a kapcsolatban, hogy ez egy viszonzott szerelem, Marcika a kislányt a nejeként (!) aposztrofálja, a kislány pedig szépséges Valentin-napi szerelmes üzenetet írt neki, elég vicces, na meg kedves is).
Marcus nemrég elment az apukájával (aki éjjel jött haza Firenzéből egyébként) focizni, én meg itthon maradtam Lénivel, beszélgettünk, tettünk-vettünk, szóba került Marcika szerelme is, mire Léna kifejtette, hogy ő nem szerelmes senkibe, mert egyik fiú sem olyan mint Marcus, akibe sajnos nem lehet szerelmes, mert a testvére, de azért alapvetően neki egy ilyen pasi kéne, mert hát Marcika, idézem, annyira cuki. 
Óóó.

hétfő, május 28, 2018

"röpke lepke száll virágra, zümmög száz bogár"

Jaj, nem tudom, tényleg annyira ez csak az embernek való élet itt, a házban; hazajövök (néha teljesen idegbetegen) és csak kiállok a kertbe locsolni, vagy cseresznyét szedek és hirtelen minden annyira jó lesz.
Én nem bírok betelni ezzel a kertes élettel, nagyon-nagyon kellett ez nekem (nem is beszélve a gyerekekről, akik hétvégén reggel eltűnnek a kertben és este totál mocskosan úgy kell bevonszolni őket).
És persze iszonyú sokat számít az is, hogy nem hatkor loholok a vonathoz és verekszem végig az utat a Keletiig, hanem csak lesétálok reggel (néha délben van az a reggel) a suliba; úgyhogy életemben először nem keresek munkát, na tessék, ilyen is van, megpihen a nyughatatlan.*



* nem azér' mondom, de vers

vasárnap, május 27, 2018

szerda, május 23, 2018

(s)iker vol.78634987

Az a helyzet, hogy borzasztó nagy előny, hogy a gyerekek már két éve olvasnak, mert nagyon könnyedén veszik a legtöbb akadályt az iskolában. Oké, nem biztos, hogy az olvasás miatt, azt csak én sejtem, hogy köze lehet hozzá.
Az osztálytársak szüleinek körében óriási felháborodás övezi most például azt, hogy zsinórban egymás után három verset is meg kell tanulni, a  Facebookon egyesek habzó szájjal kiáltoznak, hogy Vekerdy szerint elsőben csak fára mászniuk kéne, mások átkozódnak a környezet dolgozat miatt, amit a gyerekek még alig tudnak elolvasni és mit képzel a rohadt tanár és különben is van matek felmérő, ahol időre kell összeadni, kivonni, hát Vekerdy nem ezt mondta nekünk, ez felháborító és egyáltalán.
Mindeközben az én gyerekeim közösen megtanulják, elolvassák, kiszámolják, felmondják és még szeretik is az iskolát (több anyuka azt állítja, hogy az ő gyereke utálja), tényleg állati mázlisták vagyunk, én mindig mondtam.

péntek, május 18, 2018

nem tudja, tanulja

Brühühű, tegnap volt egy hatvan perces fordítóvizsgánk este, holnap meg üzleti angol zh, meg egy rémséges fordítástudományi előadás (amit szomorú módon én tartok), viszont a jó hír az, hogy jövő szombaton vége a félévnek.
Megdöglök olyan fáradt vagyok és valami eszméletlenül nem érdekel a veszteséget korlátozó ellenügylet, jézusom.
Rendeltem pár könyvet és most a dividend yield árnyékából sóvárogva nézem őket; régi szép idők, amikor vizsgaidőszakban nem átallottam non-stop olvasni tanulás helyett! Mikor lettem én ilyen rendes gyerek, érthetetlen...

ember embernek farkasa

Szegény szurikáta nagyon aranyos volt és rengeteg gyerek valóban neveletlen kis pöcs, de mi a jó ég történt az emberekkel? Mikor lett mindenkiből habzó szájú vadbarom?
Én értem, hogy egy ilyen eset csodálatos lehetőséget nyújt, hogy ordítva kihányjuk összes frusztrációnkat, de jézusom, ezek az emberek - akik egy tizenegy évest a tanárával és szüleivel együtt elevenen égetnének meg - itt élnek köztünk.
Ti nem féltek?