a régi Tilos partikat, ahol vodkát öntöttem a sörömbe
és harmadéves voltam és annyira egyszerűnek tűnt
bepasizni, berúgni, felkelni, kijózanodni, vizsgázni...
és bámultam, ahogy az Esso tigris feltűnt a félhomályból mikor a busz hajnalban elérte a benzinkutat és azt hittem akkor, ez már a delirium, pedig dehogy...
tíz év kellett hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.