csütörtök, április 26, 2007

Idill

Egyértelmű, hogy csak a macskával kiegyensúlyozott a kapcsolatom. Hihetetlenül megható páros vagyunk éjszakánként: a hasamhoz simulva, összegömbölyödve alszik és hajnalban ordítva dorombolni kezd. Olyankor a tenyerembe veszem a pici arcát és ő boldogan hagyja magát simogatni.
Csodás volna ha csak állatok vennének körül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.