csütörtök, november 15, 2007

najóvanmosmár

Másodszor álmodtam az István csajával.

6 megjegyzés:

  1. Úgy tűnik, elszállt az üzenetem, úgyhogy ismétlem magam. Mit álmodtál róla először? Én sosem álmodom, legalábbis reggel nem emlékszem vissza semmire. Mondjuk a volt szerelmeim új embereivel nem is szeretnék álmodni. Ha sok vagyok, állíts le! "a tegnap este feltűnt verbális kukkoló"

    VálaszTörlés
  2. engem mikor elhagyott F., folyton a nőjével álmodtam, akit nem ismertem és mindig ilyen gyönyörű nő volt, mint Pocahontas. Megkönnyebbültem, mikor megláttam valós megtestesülésében :DDDD de én csak, köhömm, akkor álmodok ilyet, ha érzelmeim vannak még...

    VálaszTörlés
  3. szakítottunk nyolc éve, szóval érzelmeket emlegetni marhaság.

    VálaszTörlés
  4. sztem az idő és az érzelmek nem függenek össze minden embernél. nálad igen, nálam pl. nem. nekem a kib..tt nagy kudarcélményeim még mindig kiváltanak érzelmeket: szégyen, harag, az is érzelem, nem a szerelemre gondoltam. és én ilyenkor, bármilyen szánalmas, nem tudom megállni, h ne hasonlítgassam magam a másik nőhöz.

    VálaszTörlés
  5. nyolc éve elhagytam, mert már nem szerettem és például képtelen voltam lefeküdni vele.(szó szerint. emlékszem, a vége felé olyan volt megcsókolni, mintha a falat csókolgatnám)
    amikor arra gondoltam, hogy hazamegyek és vele kell lennem, akkor ehhez általában társult az a gondolat, hogy "bárkivel lennék, csak vele ne kelljen". szóval nem, nem hasonlítgatom magam, de ettől függetlenül nem értem hogy kerül az álmaimba a nője és éppen most.

    VálaszTörlés
  6. (bár kétségtelen, hogy senkit nem szerettem olyan szerelemmel azóta sem és igazán nagyon szomorú, hogy elbasztam azt az egészet, merthogy természetesen én basztam el és sajnos ezt még tudom is)

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.