szerda, március 26, 2008

Kalandjaim birkabaszó Mr Smythe-tal

Mivel bátor vagyok és válogatok, reggel nemet mondtam egy állásajánlatra, úgyhogy egy darabig még kénytelen vagyok elviselni a lápvidéki angolsággal ugató júzereket, akik képtelenek belépni a gépükbe.
Ma egész nap egy nagyon kedves, nagyon fiatal, nagyon vicces és nagyon metroszexuális fiúval dolgoztam együtt - egész pontosan egy telefonnál küzdöttünk a döbbenetes akcentusokkal -, Mr Smythe összesen ötször nem tudott belépni a rendszerbe, így egész nap érte aggódtunk, nézegettük a gépét utólag is, jó móka volt, de egy-egy hívás valódi adrenalin bomba (a helpdeskesek korán halnak?) és összességében azt mondanám, hogy a helpdesk az a hely, ahol senki nem ért semmihez, de mindenki nagyon kedvesen el tudja hitetni a telefonálóval, hogy mindez teljesen helyénvaló és a segítségnyújtás ilyen formája tulajdonképpen teljesen fölösleges is.
Egyébként az összes álláskereső számára nagyon tanulságos blog ez: én lassan már csak hullamosó nem voltam.
A tesómnak tegnap valami olyasmit mondtam, hogy belefáradtam abba, hogy a hajléktalanokkal meg az afrikai éhezőkkel hasonlítgassam össze magam. Bizonyos emberekhez képest igenis szar nekem és kész.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése