kedd, március 11, 2008

Szakaszok. Meg periódusok. Így mondják. Így van.
Haragszol. Elkeseredsz. Letagadod. Megnyugszol. Örülsz és reménykedsz. Szorongsz és összeroppansz. Nem akarod elhinni. Győzködöd magad. Haragszol. Letagadod. Örülsz és reménykedsz. Szorongsz és összeroppansz. Nem akarod elhinni. Győzködöd magad. Haragszol. Letagadod. Örülsz és reménykedsz. Sírsz. Sírsz. Sírsz. Nem tudsz aludni. Egyfolytában aludnál. Nem tudsz figyelni. Hirtelen összerakod magad és minden jó. Szétesel újra. Sírsz. Nevetsz. Haragszol. Letagadod. Örülsz és reménykedsz. Szorongsz és összeroppansz. Nem akarod elhinni. Győzködöd magad. Haragszol. Letagadod. Örülsz és reménykedsz. Sírsz. Sírsz. Sírsz. Nem tudsz aludni. Félsz. Bűntudatod van. És néha mindez egyszerre van jelen.

Minden családtagban felmerül a kérdés: "Vajon képes-e a családunk túlélni a veszteséget ha bekövetkezik és én tudok-e majd tovább élni?"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.