Hogy én állítsam be az out of office reply-t. Hogy hátha történik valami. Keresnek. Felhívnak. Megírják. Elutasítják. És írjam meg a nemtommilyen riportot. És hívjam fel a megrendelőt. A főnökét. A kollégáját. A jóédesanyját. És hogy hát nem jött a villamos, meg beszélgettünk, meg bocsánat a késésért és akkor most itt maradok tovább és jaj ne haragudj.
És ezt nekem magyarázzák el. Nekem. Ők. Magyaráznak, bocsánatot kérnek, csúsznak-másznak, mer azt képzelik, hogy ez fontos. Hogy nekem ez fontos. Hogy nekik ez fontos. Hogy ők fontosak. Hogy én fontos vagyok. Hogy én fontosabb vagyok.
Édes istenem, köszönöm, elég volt a bolhacirkuszból, lemondok, felmondok, nem kell a kisfőnökség, csak kérem gyorsan a pöttyös labdát meg a Fannimat.
És ezt nekem magyarázzák el. Nekem. Ők. Magyaráznak, bocsánatot kérnek, csúsznak-másznak, mer azt képzelik, hogy ez fontos. Hogy nekem ez fontos. Hogy nekik ez fontos. Hogy ők fontosak. Hogy én fontos vagyok. Hogy én fontosabb vagyok.
Édes istenem, köszönöm, elég volt a bolhacirkuszból, lemondok, felmondok, nem kell a kisfőnökség, csak kérem gyorsan a pöttyös labdát meg a Fannimat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.