hétfő, augusztus 18, 2008

vesszőcske, vesszőcske, pont, pont

Tegnap néztünk ilyen bélben kefélő patológusost, gyerekek, rám már nem hat a téboly, szánalmas az ilyen közhelyes perverzió, hogy vért szopunk és ettől jó, meg ilyenek, unottan nézem a kibelezést is, az ingerküszöbömmel van a baj, tudom én, tompa vagyok és érzéketlen, hát igen, belém semmi perverzió nem szorult, én egy nagyon unalmas lány vagyok, na jó, tán a lágerbe járás kicsit beteg, de dugni nem szeretnék kemencében egy Fritznek öltözött Hans-Jürgen nevű szőke csávóval, fájdalom, mondom, én egy nagyon unalmas lány vagyok, nenézzémár, dolgozni kell, vigyél innen, a munkahelyemen egyedül a feka macska család király: öt szép fekete állatka, az ablakban lógok egész nap és bámulom őket, közben megfélemlítve hallgatom a vad repülőhangokat, háború van, szabadíts meg az embertől.

1 megjegyzés: