ahogy a dolgok vannak

van abban valami hihetetlenül intim, ahogy egy szerelő birtokba veszi a lakásom, trappol fel-alá, szűrőkről magyaráz nekem(!), ledobja a pulóverét a székre, bemászik az aurámba a csőgörényével, a szétrohadt hajdarabjaimat kotorássza a lefolyóból, gyerekek kidobok mindent, menekülök, elhagyok mindenkit, megtaláltam néhai irodalomkritika puskámat egy rohadt narancs alatt, kéne mosmár aludni mer rossz vége lesz ennek, a do meg a does valahogy megkavarja az agyamat, meg, azt meg, türelmetlen, gonosz és lassú vagyok kialvatlanul, a rossz ritmusú órákat utálom, csak nyúlnak, nyúlnak és nem vezetnek sehova, olasz maffiózókat fogok tanítani, ez lesz a sorsom érzem, egyszer a Bonnie és Clyde nevű helyen valami arab tequilával itatott egész este és könyörgött, hogy tanítsam angolra, szerintem már az első körnél elképzelt csadorban, végül sikerült megmenekülnöm, allah legyen velem, a mellettem ülő lány hangja felér egy-egy kötőtűszúrással az agyamba, ne ordíts már az istenért (nem, nem mondom), az anyám madáreledelért megy a piacra én meg sírok kicsit ahogy elképzelem, meg vagyok zavarodva azt hiszem, aludni kéne mosmár mer rossz vége lesz ennek és akkor azt még nem is mondtam, hogy annyira rettenetesen nagyon, hogy.

update:

N, N [12:26]:
Milyen volt tegnap szeretkezni Rózsa Elekkel?
K, A [12:42]:
remek. a csőgörényével hatolt be
N, N [12:43]:
még
N, N [12:43]:
részleteket
K, A [12:46]:
megkért, hogy senkinek ne beszéljek erről
K, A [12:46]:
nagyon intim, nem adom ki eleket
K, A [12:47]:
mélyen szeretjük egymást