cirrus, stratus, cumulus, nimbus

hunyorogva, szájbeharapva, gyomorrándulva, körömrágva, fejvakarva, sóhajtozva, vállrángatva, kénytelen-kelletlen elismerem, hogy időnként én is bántok másokat, nem érzem úgy, hogy beszélnünk kéne, számomra testidegen ez a fajta sértettség, jaja, hallottam már másoktól hogy van ilyen, nade, amúgy belegondoltál már, hogy teljes három hét sincsen hátra a nagy szittya világban?, asszem leginkább egy hercig agglegény albérlőre vágyom, mondjuk valami pedáns bankosra, aki esténként kötényben főz és csivavát sétáltat, egy ilyenben megbíznék, vízióim vannak folyamatosan mindenféle torna szakos albérlőkről, olyanokon képzelgek, hogy majd albiavató buli keretében gázálarcban felszedik és rituálisan elégetik a parkettát, aztán terrorizálni kezdik a kedves kutyás nénit a harmadikról, aggasztó a bizonyosság, hogy mindenki bolond, egyre később jövök dolgozni, manapság már örülhetnek ha tizenegykor megjelenek, szemlesüt, sokdolgomvoltelaludtambocs, most kéne bent lennem, ma mi a francot hazudjak? mondd, hogy "ma reggel nem szoptam le, de tök jót beszélgettünk", nem szoktam hazudni, diplomata sem vagyok, nem, ijedtemben ferdítek csak mindig, mer az igazság sokszor nem szalonképes, nem támogatott, törvénysértő, arcpirító, udvariatlan, nemtom mondtam-e már nektek, hogy nekem lenni jó, life is a sexy bitch, olálá, ma csak egyszer gondoltam a jövőképemre szorongva, a jövőképem egy stratocumulus, egy nimbostratus, egyegyegyööö rémisztő cumulonimbus leginkább kéremszépen, meteorológus család, yea, mosmivan, hát ilyen jövőképnek is lenni kell, hát nem lehet mindenkinek bárányfelhő, pipacsos rét meg szép zöld hegyoldal, btw a hős forradalmárokat idén leküldeném a pusztába, harcoljanak ott a fletó ellen, csőcselékbuszok óránként a népligetből, micsoda látomás gyerekek, megadjuk a módját, éjjen a haza.