(nem) nyivákolós vol. 6943168

Mittomén.
Jöttem nyivákolni. Félrenyeltem a körmöm és még mindig nincs munkám, de nem írok viszont blogot, ez nagy könnyebbség; tehát amit most itten olvastok, az egy ilyen tájékoztató arról, hogy én egyáltalán nem írok a rosszullétemről, mer az megvetendő, pedig most éppen nem érzem ám magam jól, tulajdonképpen beteg is vagyok, meg aztán nincsen munkám se és nemtom mondtam-e már, hogy félrenyeltem a körmöm az előbb, szóval pocsék egy napom van, de tényleg. Jó lenne erről beszélni, kicsit panaszkodni, nyögve nyafogni, dehát sajnos keményen kell tolni, a nyivákolás az egy ilyen ellenszenves cucc, mosmitnéztek?
Na azér.

aki mer az nye(nye)r

Én eddig ugye mindig írtam, vadul fostam a szót: ha rossz volt, ha jó volt, ha sütött a nap, ha nem sütött a nap, ha gyújtó hangú monológot intézett hozzám a Fanni, ha dugtam, ha nem dugtam, ha szerelmes voltam, ha nem voltam szerelmes, (s)írtam-ríttam okkal, ok nélkül, írtam, ha marhaságokon elmélkedtem, írtam, ha releváns dolgokon elmélkedtem, ha az emberevő szomszéd bácsi megijesztett, ha a zsidózós szomszéd ordított, ha felmondtam, ha kirúgtak, írtam ha kellett, ha nem, aztán most meg itten olvasom mindenfele, hogy az ember csak bánatában ír, meg hogy a boldog blogger nem blogger, mer csak a bánatos blogger blogger, én viszont már épp a nagy bánatokat, a nagy hisztiket, a nagy nyifogásokat nem blogolom, mer ugye egyrészt titkosak, másrészt kifejezhetetlenek szánalmas nyivákoló zsargon nélkül, az meg ugye nevetséges, már a neve is megmutassa.
Ez csak a bevezető volt, merhogy tulajdonképpen nyivákolni és hisztizni és nyenyeregni akartam egy olyan isteneset, tudjátok, ilyen unalmas témákban mint létbizonytalanság, kultúrsokk és nem létező jövőkép, de aztán félúton feladtam, meguntam, elszégyelltem magam és amúgy is eszembe jutott Pauline Mole, hogyaszongya a másik ember álmánál csak a másik ember problémája unalmasabb, szóval ehhez tartsátok magatokat, feleim.







PS.: Utálom a nagyon komoly, nagyon súlyos, nagyon mondós rejtély-blogokat. Akik ilyent írnak, azokat durván megbüntetném: mondjuk mittomén, életük végéig egy cellában használati utasításokat olvastatnék velük - hogy megtanulják végre kimondani a lényeget -, közben pedig hangszórókból végtelenítve üvöltene, hogy "legyél már informatív, te szerencsétlen".

11, 27, 29 (szamos)

Egyebkent meg - kicsit megkesve ugyan, dehat a szandek, na, meg mar ugyis, amugy is, nem ertitek, hat jo - boldog oregbacsi napot kivanok Marcinak, fule bokaig, ejjen soka, meg ezek a tobbi izek, ejnye.

omg (megint sopánkodik)

Egyszerűen elképesztő, hogy az ember mit meg nem tesz a szerelemért (kissé sarkítva, nos, a faszért): feladja otthon a viszonylag jó állását, fillérekért kiadja egy vadidegennek a csudajó lakását, elhagyja a beteg anyját, a barátait, összevész a családjával, külföldre költözik, mindenféle mediterrán barbárok között hajlandó kulturálisan sokkolódni, hagyja, hogy a fejét szarrá fújja a bora és ha mindez nem volna elég, még valami rettentőt művel - bár minden idegszálával tiltakozik ellene és mégis, mégis megteszi, igen feleim, igen, a faszért - ...á, úgysem találjátok ki, nemnem, nem az, amire gondoltok, még annál is sokkal de sokkal rosszabb; bizony, bizony, valaki jól mondta a hátsó padsorban: helpdeskes állásra jelentkezik.

Kedves tévénéző gyerekek!

Az úgy van, hogy azér nem írok blogot mer kibaszottul nincsen kedvem. Na helósziaszevasztok.





Update:Igazából megőrülök a bérszakdolgozattól, beszűkült tudatállapotban nyifegek naphosszat, még tizenöt oldalt kell hamukálnom s semmiről, okádok a posztmoderntől, a sok feminista pszichoanalitikus Lynch-elemzéstől és úgy általában hányingerem van a bölcsész faszveréstől. Matekpéldákat akarok megoldani m_o_s_t_a_z_o_n_n_a_l_. Btw az előző bérszakdogámat állítólag ki akarták adni, hehehe, hát kacagnom kell.

sokkolódik, nyavalyog, pedig

egyelőre nem tudom eldönteni, hogy leendő pszichiáteremet kultúrsokk vagy egzisztenciális sokk - nem, tényleg nem azt jelenti amit mondani akarok, gyerünk, oktassatok ki, akarom - ürügyén keressem-e fel, mindenesetre csudás a trieszti élet, a nap sokat süt, szép a tenger, van itt gyógyszertár, optikus, gyógyszertár, optikus, gyógyszertár, optikus, gyógyszertár, optikus, gyógyszertár, optikus, net egy szál se, a moziban minden szinkronizált, olaszul nem tudok, a language gap megöl engem, olaszul megtanulok, a language gap megöl engem, sehol máshol nem mondanak olyan szépet, hogyaszongya piano terra, olaszul megtanulok, cipolla mela, tonnaszám toljuk a tésztát, seggre gyúrok a vadromantikus lépcsőkön a szexlakásig meg a kicsi sikátorokban és azt mintha még nem mondtam volna, hogy van egy férfi, úgyhogy na igen, megszoksz, megszöksz, szokom, szokol, dolgozni akarok, moszkvába megyek, ja nem, nem, bocs, ez most egy másik élet, kultúr- egzisztenciális, dehát azér értitek, értsétek, egy-két-há.

negyedév

apró

Némaüzemnek keresztelt, jól bejáratott ripacsblogomat sürgősen eladom vagy elcserélem, minden megoldás érdekel. Ajánlatokat az igazság nem ebben az észjátszós, teátrális, fölöslegesen trágár nemnaplóban van jeligére a kiadóba várom.

beszamol

Ma: Nem is lelkesedunk, hogy itt a tenger.
Mo: Dehogynem lelkesedunk. Mer, szerinted mit kene csinalni, sikitva elajulni a parton?


na hat most fejlodtunk sokat, pentek ota egy transzvesztitanal (nem vilagos teljesen, hogy mi o, szoval egy ilyen lenynel) lakunk, aki kicsit feka es elegge buzi, meg mindehhez rettento jo fej (mondjuk kurva zajos, valamiert azt gondolja, hogy egy olasz diva folyamatosan ordit), szo nelkul beengedett a 220 negyzetmeteres (szamomra idonkent remiszto) lakasaba (a lakasban mindenfele gicsses tukrok meg barsonyba oltoztetett probababak vannak), odaadta a kulcsot, ma vagy holnap pedig talan mar bekoltozunk a szexlakasba (en hivom igy, mer van benne valami francias fulledtseg, olyan a kornyek, meg a lakas belulrol is: kicsi giccsparade ezer eves butorokkal, siman lehetne pornofilmet forgatni, na jo, tulzok azer, dehat), amugy meg marci naphosszat az olasz nyelvtannal gyotor, en szorongok az anyam, a munkanelkuliseg es a meg nem irt szakdolgozat miatt (van ra meg vagy egy hetem, innen szep a gyozelem ugyebar), de amugy minden szep es jo: varost nezunk, rohogunk, kefelunk, veszekszunk, tudod, ahogy kell.

cosa nostra

Ma: Te, ide inkább ne menjünk be, elég rosszarcú itt mindenki, nem?
Mo: Dehát ezek az emberek mind így néznek ki...

Az van, hogy szerintem én trieszti válallkozó leszek, merhogy az olaszok szieszta meg hétvége ürügyén seggbekúróznak otthon és az összes nyavalyás boltot bezárják és nem vehetek klotyópapírt meg gumisünit meg vodkát, szóval ezér aztán én vadmagyar vállakozó leszek, nonstoppó meg minden, semmi seggbekúró belassuló mediterrán tempó, hanem fasza orario minden áldott napon, gazdag leszek, fát nevelek és egyébként meg csáó rágádzzi meg ilyesmire gondoltam.

Kedves tevenezo gyerekek!

BREAKING NEWS

Kis turelmeteket kerem, a fasza hosszabb postok egy darabig meg varatnak magukra, egyelore Marcival, Fannival es egy transzvesztitaval net nelkul kuzdunk a bora ellen.

BREAKING NEWS

MMF

mollybloom üzenete:
ja, amúgy a fanni éjjel bekapcsolta a számítógépedet és fejét vakarva, cigizve ült előtte mikor felkeltem. most meg aszongya, hogy szóljak neked, hogy gyere már haza, mer nem ért valamit, el kell magyaráznod
marci üzenete:
jol van, megyek majd, sietek, szerintem inkabb o akar valamit elmagyarazni, mert o a prof
mollybloom üzenete:
nemnem, valamit nem ért és szegyenkezik is miatta, tökre elvörösödött, mikor szólt, hogy kéne beszélnem veled, hogy siess
marci üzenete:
cukiiiiiiiii
marci üzenete:
kopott is egyet, mi?
mollybloom üzenete:
hegyeset, ahogy mindig

helyzetjelentés

Bár még korán van, én már egy csomó helyre rohangáltam ma és az újonnan megtalált rúzsaimat és szemceruzáimat felavatandó mindenhová vadra festve mentem.
Legnagyobb megdöbbenésemre mosolygós és feltűnően kedves hivatalnokok és eladók fogadtak mindenütt, mondjuk azt azért végig nem sikerült eldöntenem, hogy most akkor a vámpírsminkem miatt tetszem nekik vagy szimplán sajnálnak; tudjátok, a pszichiátriákon találkozni agyonsminkelt bolond nőkkel.
Btw úgy döntöttem, hogy soha többé nem vagyok hajlandó idegesíteni magam semmin és ezt az egész életesdit mosmár gazdálkodj okosan mintára csinálom tovább, merhogy ez egy mekkora jó játék (a mobilszámlám befizetésekor ugyan kissé megrándult a szám az idegtől, régi reflexek, jóvanna), szóval most akkor mingyár be is mászom kicsit az ágyba, merhogy rettentő álmos vagyok és épp kimaradok a dobásból, tudjátok, kihajoltam a mozgó vonat ablakán vagy mi.

ajándék epilátornak a fogát ne

Mo: Egy tízes skálán mennyire fáj?
Dé: Tizenegy.
Mo: Úristen, vennem kell vodkát.







update: az epilátor bizonyára valami középkori kínzóeszköz modernizált változata.

"the rest is silence"

A világ folyamatosan változik, az ember ezért nehezen találja a helyét, tévelyeg, szerencsétlenkedik, bizonytalan, magányos, bánatos. A változás ugyanakkor remek dolog, sok újat hoz, eltünteti a nyamvadt régi rutint, a bizonytalanság okozta stressztől sokszor új embernek érezzük magunkat, blablabla.
És mégis, bizonyos változásokat nagyon nehéz megemésztenünk: a tökéletesen biztosnak és öröknek hitt dolgok eltűnése sokszor fájó űrt és reménytelenséget hagy maga után.

Kedves tévénéző gyerekek!
Nehéz szívvel és lebiggyedő, remegő szájjal tudatom, hogy ma reggel, amikor kinéztem az ablakon, a következő táblát pillantottam meg az akkumulátor diszkont ablakában: átköltöztünk szembe!

háborog

Ugyanakkor feküdtünk le. Ugyanakkor keltünk fel. Én úgy nézek ki mint egy félig emésztett zombi. Ő úgy néz ki, mint egy macska.

Nincs igazság.

"játék a tetűkkel"

becsomagolom az életemet, sipákolok, izzadok, takarítok, menstruálok, összeomlok, fotókat találok, sírok, nevetek, morgok, hörgök, élek, halok, becsomagolom az életemet, leveleket olvasok, régi smink cuccokat szortírozok, kifestem a fél szemem, kirúzsozom a szám, báli sminkben hurcolom az ezer tonna szemetet a kukáig, kimosok mindent, kidobok mindent, takarítok, sürgök-forgok, rothadt szívgyógyszert, gumisünit, csörgős labdát, bolhairtót, fülöp bajszot találok, becsomagolom az életemet, úristen, becsomagolom az életemet, jézusom, becsomagolom az életemet, ijesztő, becsomagolom az életemet, hihetetlen, becsomagolom az életemet és tényleg, valóban, igazán.
becsomagolom az életemet.

(zárójeles pakolás elől menekülő fölösleges szófosó)

(most azonnal le kéne lőni azt az embert, aki a hair szinkronizálása mellett döntött.
amúgy mondtam már, hogy belepusztulok a pakolásba? nekem ennyi volt gyerekek, kész, vége, konyec, over, rip, nem bírom tovább, de ti azér okosan játsszatok, írjatok rólam ajnározó emlékpostokat, meg így ilyesmire gondoltam.)

Saturday Night Fever

Biztos vagyok benne, hogy a pakolás lehet halálos kimenetelű.

vall (magamtól lopó)

feltétlenül közölnöm kell, igen, beszélnem kell róla, mer hallottam már rég, hogy verbalizálni kell minden kikívánkozót a mentális egészségem érdekében, tehát amiről itt szó van, amiről itten előbb-utóbb szó lesz tehát, az tulajdonképpen roppant egyszerűen kifejezhető és már mingyár mondom is, naszóval arról akarnék én itten valamit, a nekem az én monológom arra irányulna abban az esetben ha végre nem ölteném egyik szavamat a másikba, igenigen, arra akarnék rátérni serényen, hogy nekem RETTENETESEN HIÁNYZIK.
A FÉRFI.

omfg

Gyerekek, hogyan kell kulturáltan reagálni metrószerelő ex-tanítványunk wiwes üzenetére hogyaszongya te mindig nagyon tetszetél nekem és most egyedül vagyok, talizunk? A kapd be a gázcsövet elég egyértelmű vagy mást javasoltok?











PS.: Az a baj, hogy ilyen helyzetekben szörnyű ingerenciám van, hogy azt válaszoljam a randit unszoló kérdésére, hogy ha nem volna valakim akkor se soha semmiképpen, hogy jut eszedbe, mit képzelsz, na gyorsan takarodj.
De végül mindig csak elsunnyogom udvariasan, gyáva@mollybloom.na.

helyzetjelentés

Nyüszítve sírok az álmosságtól.

cím nélkül

De most komolyan: ki az a Sanyi?

A POST

egy kurva hosszú postom elszállt, lábon kihordott gutaütésem előtt szívesen elmesélem miről volt szó: lányokról, akik ma aszonták nekem, hogy nagyon szép vagyok (:földig hajol), egy felháborítóan bugris ex-sms-ről az anna bekattanva nem rólad szól véletlenül?, egy exről, aki idegrohamot kap mikor szembesítem a valósággal, minden férfi alávaló odüsszeusz, a kerek fejű beszívott macskámról, az elmebeteg ellenőrökről, az anyámról, te is utálsz amiért elmegyek? jaj, dehogyis, az egyedül alvás borzalmáról, egy villogó kutyáról, az autonómiáról, a hasadtságomról, figyelj molly, jajmár, hát ő panni, á, szólíts nyugodtan annának, holnap reggel nyolcról, életről, halálról, abortuszról, terhességről, házasságról, hűségről, zenéről, barátságról, szerelemről, úristen, gyerekek, elszállt A POST, kész, vége, megírtam, nincs többé, ennyi volt, a blogspot.com saját halottjának tekinti, temetném a postot, temetéséről később intézkednek, rip, miatyánk, te neved, itt nyugszik.

tisztáz

A tisztaság a nem belesüppedős újrakezdési képesség, semmi más.

Van egy macska. Szeretem.

Tesó: Ez tök dagadt lett.

M&M

Mar: Három hónapja sem ismerjük majd egymást, mikor elmegyünk.
Mo: Úristen, mégiscsak elmebeteg vagyok.
Mar: Á, inkább csak vakmerő.



Tegnap délben keltünk, sokáig reggeliztünk, aztán sajnos ismét megéheztünk, ezér gyorsan ebédeltünk, ebéd után heverésztünk, csak kicsit csókolózzunk még előtte, majd pakolás címén részletesen megvitattuk, hogy melyik macskás tárgyamat mért nem vihetem magammal (nem örülök), végül a nagy izgalomra csokit meg kólát burkoltunk hosszan.
Jól haladunk.








PS: Ennél már csak az jobb, amikor nagyon éhesen beülünk valahová, hosszan megvitatjuk az étlapot, aprólékosan kielemezzük a kajákat, tudjátok, mit miért, mit miért nem, majd joviális mosollyal az arcunkon hátradőlünk és elfelejtünk rendelni.

PPSS (a megtagadott postok emlékéért/rewind): Kézen fogva megyünk az ablaktól az ajtóig, kimegyünk a szobából a konyhába, a biciklihez, a vécére, elmegyünk egyik saroktól a másikig, mink kérem romantikus garzonszerelem vagyunk, maga megbolondult, kétszer, dupla ööö...

Vers Mindenkinek

benne vagyok a internetbe'
nem szólt senkise, ejnye

http://mek.oszk.hu/06300/06353/#

3:32

Gyerekek, ne nagyon írjatok szőrökről cikkeket, mer bele kell az embernek pusztulni, hogy a kisbárányt kitépik a mamája hasából a köcsög Sharon Stone bundája miatt, a bundahordó nők amúgy is nevetségesen vastagok és öregek a szőreikben, ha bundás nőt látok mindig érzem a Chanel No.5 szagát a lelki orrommal és sikítva hánynom kell, radikális PETA aktivista leszek mingyár, csak alszom előtte kicsit, de ígérem tényleg, hogy holnaptól művérrel bekenve, meztelenül fekszem majd a tecsóban a féleszű henteslegény ámuló tekintetétől kísérve, büszkék lesztek rám, ó igen.

nostalgie (NN)

2008/10/3

Kedves Mindenki!

Szeretném megosztani veletek, hogy hamarosan elhagyom a csoportunkat azért, hogy olyan területen dolgozzak, amely közelebb áll hosszú távú terveimhez.

Nagyon jól éreztem itt magam, örülök, hogy megismerkedtünk és sok sikert kívánok a csoportnak!

Üdvözlettel,

N

Ps: És az Anna sincs már sokáig, disszidál, lévén fülig szerelmes egy debrecenibe. És viszi a macskát is. Csá. Ennyi.

Sliding Doors (hevenyészett kritika annak örömére, hogy Molly immár százhuszonötödjére nézte meg ezt a filmet)

Sajnálom gyerekek, de a Nő kétszer mégiscsak arról szól, hogy az élet mindenképp szopó, ha elérjük a metrót, ha nem.
Persze jó időnként, van evezősverseny, tenyérbemászó fejjel jön az új szerelem, vállakozásba kezdünk, a kutyaszemű hűtlen állandó pasival lehet röhögve sörözni miután kirúgják az embert, de végül így is, úgy is nagy gáz történik: esetleg meghalunk, esetleg rajtakapunk, esetleg lépcsőn törjük össze magunkat, esetleg egyszerűen csak nem jó sehogyse.
Najó, az már megint kérdés, hogy mitől borzalmas egy szakítás, hogy rossz-e egyáltalán, meg van-e baj azzal, hogy meghalunk, hogy meghalni úgyis meg kell, szóval tán abba kéne hagyni a halál miatti sipákolást, a közhelyek a barátaink, hogyaszongya minden relatív, merhát ugye messziről a szakítás, a halál, a baleset meg a bánat mind-mind csak bolhacsípés, benne lenni meg mindig rohadt, de ha nem adunk neki energiát, ha nem hisszük el túlságosan hogy mindez nekünk fáj, akkor eltávolodik az élmény, globálisan nézzétek gyerekek, a nagy egészet, a képet, a Művet, most pedig lélegezzük be a talpunkon a fehér fényt és énekeljük el közösen a himnuszt, teszkófilozófia háromra indul és.

a cím az nincsen most itt, naésakkor

Tegnap, azaz a Fájás Napján mindenem fájt, pszichésen fájok mikor tudományosan kell értekeznem (megjegyzem a tudományos munka a libidóra igen jó hatással van), na persze a rám mért tudomány durván nevetséges, tudománynak nemigen nevezném, de úgy kell tennem mintha komoly ember volnék, komoly jelenléttel a világban, én kéremszépen egy tényező vagyok, lesztek szívesek nem elfelejteni, ejnyenohát, súlyos koncentrációs zavaraim vannak, meg ugye amúgy sem vagyok önazonos, a rendszer reggelenként súlyos hiba után áll helyre és hát meglep időnként, hogy ketten ébredek az ágyban, olyan sokáig egyedül, hogy most ez nahátjé, btw remekül alszom mióta, három órán át reggelizünk, éledezünk, idétlenkedünk, még jó, hogy most lógok az iskolából, nincs kapu, nem lehet bemenni, szorongok ezerrel a munka miatt, ezen kattogok folyton, a munkamániásokat lelövik, ugye?, nehezen viselem a levegőben lógást, a függést, a kötést, nekem mindent egyedül kell, mer ha egyedül nem megy mással se megy, nagy filozófus vagyok, lássuk ezt be gyorsan feleim, tanulom újra a kapcsolatolást, kicsit elfelejtettem hogy kell, nem voltam jó belőle sose, elég jó szerelmes és elég jó szülő, az elég jó a maximum, tudom én, mondjuk ahhoz is kibaszott nagy szerencse kell u know, nemtom mondtam-e már, hogy Borisz (aki Fanni) a legszebb csíkosbajszos én meg azt álmodtam, hogy Magyarország euróövezeti tag lett, mosmitnéztek, van ez így, hát nem lehet mindenki atomfizikus mint a macskám, sej, a jó isten egyszerűnek alkotta az eszemet, nincsen abban nagy modernség, csak szelidség, szeretet.

tu dú liszt

- fanni oltás
- apeh
- diploma fordítás
- bundacikk
- szakdolgozat (lincs)+szopás
- pakolás, kidobálás, szortírozás
- albérlő szexuális zaklatása, szerződés
- bicókerék, hazavinni a drótszamarat
- scanner-teszt
- guesthouse e-mail
- laptop-kérdés
- medvével ivás
- nőgyógyász
- bankrablás
- dugás
- barátokkal búcsúivás
- hisztérikus önakasztás
- sanyi

Kedves tévénéző gyerekek!

Le a verbális agresszióval, éljen a pofon!

Kedves bloggerek!

Ez ma ilyen kedves-ciklus vagy mi, szóval énnemtom mit fosik mindenki a blogírástól, a bloggerek mármint, jöttök itten finomkodva, mondva is nem is, torzítva, rímelgetve, modorosan elmismásolva azt amit akartok egészen, már mér ne lehetne mindent ahogy, úgyis csak ugyanaz történik mindenkivel, születünk, szeretünk, birth and copulation and death, világ bloggerei, ne szemérmeskedjetek, vagy oké, velem lehet beszélni, szemérmeskedjetek, rejtőzzetek, piruljatok, titkoljátok, burkoljátok, szimbolizáljatok, de akkor ne írjatok blogot, sej, perszepersze, értem én, hogy mutatjuk is, meg nem is, mer a komplexitásunk nekünk, a szemlesütött exhibicionizmusunk, a bölcsészes írom is meg nem is és ettől a mi bravúrunk, okés, meghát blogot írni jó, mi közöd van nekünk a mi írásfelfogásunkhoz, ejnye hülye picsa, ne olvassad akkor, jaj,tényleg, megijedtem most, beszólni nem kell félnetek, írjatok, torzítsatok, rímeljetek, az információ úgyis elavult szar, meg tudom én, hogy mindig minden ugyanúgy mindenkivel.

Kedves férfiak!

Az azér milyen jól jellemez már titeket, hogy én közvetlenül az első szex után azt kérdezem az ágyban heverő pasitól - aki ugye azóta már, nade mindegy is, ne próbáljatok terelni, ne -, hogy neked most van csajod?







PS.: Szorosan kapcsolódik ide az a régi postom, hogyaszongya meglep, hogy az óvszer reklámokban még szerepel a szerelem szó.

'appy birthday mommy

(mégis élek, mégis nehéz, anya, mégis nehéz. )



kis pici gyerek vagyok, összegabalyodott marionett struccal és reszketeg egóval, kis pici gyerek vagyok játékos szívvel, sok szeretettel-nevetéssel, kis pici gyerek vagyok tele rémülettel, kis pici gyerek vagyok sok bánattal, sírással, meneküléssel, kis pici gyerek vagyok, futok, szaladok, székre állok, kis pici gyerek vagyok, életemet bonyolítom-gabalyítom-toldozom-foldozom, kis pici gyerek vagyok, a józan észre nem hallgatok, kis pici gyerek vagyok, sürgök-forgok, élek, halok, kóbor kisgyerek vagyok, anya, anya, ebben a sivatagban, kis pici gyerek vagyok, felnövök, meghalok, boldog születésnapot kívánok, kis pici bizarr gyerek vagyok, boldogot, kívánok, meghalok, elmúlok, ha-ha-ha-halál, kis pici gyerek vagyok, köpök a világra, a félelemre, a reményre, a halálra, le eisenhowerrel, le nixonnal, kis pici gyerek vagyok, na jó, csak így simán, csak neked, csak most, csak én, csak én, csaké(n), boldog születésnapot kívánok.