szombat, június 06, 2009

"When I'm smoking, smoking, put my worries on a shelf"

Ha megfigyelitek, mindig mindenki csinál valamit, mindig lehetőleg valaki más társaságában: utazik, vásárol, beszél, eszik, iszik, olvas, ír, netezik, tévézik, főz, takarít, mos, táncol, ordít, sír, pakol, énekel, kefél, kefélni akar, kefélés után üdvözülten mosolyog, újra kefélni akar, telefonál, fésülködik, sminkel, zuhanyozik, tanul, dolgozik, monitort bámul, csetel, röhög, najó, szóval folyamatosan strukturálja az időt, mer ha nemcselekszik, abba belepusztul.
Szerintem a dohányzás az egyetlen tevékenység, amikor a legtöbb ember képes csendben, egyedül, önmagával lenni és nemcsinálni semmit (trust me, sokszor tényleg csak fogják az égő cigit, bele sem szívnak, mer annyira lefoglalja őket a merengés): ilyenkor mindenki csak bambul és láthatóan elengedi a zavaró gondolatokat, nem szorong a múlt vagy a jövő miatt, lecsendesedett tudattal csak úgy létezik...naszóval ma arra jutottam, hogy a dohányzás a modern kor egyik legnépszerűbb meditációs formája.





(És akik nem dohányoznak, azokkal mi van?

Azok? Azok meditálva isznak. )

5 megjegyzés:

  1. hazai pálya. ez nagyon megfogó volt. a pótcselekvések értelmezésében ez a verzió még nem merült fel bennem. igazságod vagyon. annál is inkább, mert makettként gyűlöltem, ha rámförmedt valamelyik nagyokos felnőtt, hogy ne bambuljak - aztán mikor bagózni kezdtem, ez legitimmé lett. mióta leszoktam, meg nem mernek hozzám szólni, bár lehet, hogy azért, mert magam is felnőttem.

    VálaszTörlés
  2. hát...én megrögzött nemdohányos vagyok, szóval ez csak játék a betűkkel:)

    VálaszTörlés
  3. de elmés következtetés. bírom, ahogy játszol, húrok nélkül a hárfán - mégis szól a dal.

    VálaszTörlés
  4. Akik meg nem dohányoznak és nem isznak, azok a WC-t használják az elmélyülésre.

    VálaszTörlés
  5. az elmélyült szarást direkt nem említettem; egész biztos voltam benne, hogy valamelyik kommentelő bedobja, thx:)

    VálaszTörlés