folyton az az utolsó igazi karácsonyunk jár a fejemben, folyton eszembe jut, ahogy ült a metrón a család, erzsébetről, vendégségből mentünk hazafelé és azzal a piros-sárga hallal idétlenkedtünk amit az egyik nagynénémtől kunyeráltam, mindenféle badarságot beszéltünk, az anyukám sokat nevetett és senkinek se jutott eszébe, hogy egy rákos daganat növekszik az agyában és másfél év múlva már halott lesz.
az is sokszor eszembe jut, ahogy az anyukám állt az árpád hídnál, mindig a megbeszélt helyen, sokszor találkoztunk ott munka előtt reggel, ha valami hivatalos papírt kellett odaadnom, vagy ha hozzájuk érkezett levelem, sokszor főzött is nekem valamit és magával vitte, ilyenkor mindig idétlenkedtünk, folyton vihogtunk ha együtt voltunk, emlékszem, mikor londonban laktam, az anyám megírta az egyik levelében, hogy senkivel nem tud olyan marhaságokról beszélgetni mint velem és most, ha valamin hentergünk a röhögéstől (szerencsére folyton ezt csináljuk), mindig olyan szívesen elmesélném neki, hogy már megint micsoda baromságot találtunk ki, olyan szívesen felhívnám, olyan szívesen kialkudnám ezt valahol, hogy oké, nem láthatjuk, nincs velünk, de legalább hadd beszéljünk vele néha, legalább hadd nevessek vele egy jót, legalább még egyszer, legalább egy kicsit, annyira szeretném
az is sokszor eszembe jut, ahogy az anyukám állt az árpád hídnál, mindig a megbeszélt helyen, sokszor találkoztunk ott munka előtt reggel, ha valami hivatalos papírt kellett odaadnom, vagy ha hozzájuk érkezett levelem, sokszor főzött is nekem valamit és magával vitte, ilyenkor mindig idétlenkedtünk, folyton vihogtunk ha együtt voltunk, emlékszem, mikor londonban laktam, az anyám megírta az egyik levelében, hogy senkivel nem tud olyan marhaságokról beszélgetni mint velem és most, ha valamin hentergünk a röhögéstől (szerencsére folyton ezt csináljuk), mindig olyan szívesen elmesélném neki, hogy már megint micsoda baromságot találtunk ki, olyan szívesen felhívnám, olyan szívesen kialkudnám ezt valahol, hogy oké, nem láthatjuk, nincs velünk, de legalább hadd beszéljünk vele néha, legalább hadd nevessek vele egy jót, legalább még egyszer, legalább egy kicsit, annyira szeretném