hétfő, augusztus 24, 2009

a férfiak őrültek

ez annyira mókás, hogy a puszta létemmel zűrt kavarok valakinek a fejében, akivel vagy nyolc éve találkoztam utoljára és akivel annak idején még csak nem is szakítottunk, egyszerűen csak nem találkoztunk többet, beszélni se kellett róla, én kérem nem csinálok semmi rosszat, én itt rendesen elnetezgetek, élek, ez meg itt a meghiúsult reményeivel gyötör, közös gyermekeinkről ábrándozik, egy életet leél velem fejben, gyerekek, ez most komoly? a férfiak is őrültek?

12 megjegyzés:

  1. igazából sosem voltak normálisak. meg, ha nem csúszik a kuplung, akkor ugyan, mit érnének?

    VálaszTörlés
  2. Azon morfondírozok, hogy vajon esze, bátorsága vagy alkalma nem volt az évek során, hogy legalább egyszer megkérdezzen téged? Ja, sejtem már... ugye elveszítette a mailcímed?

    VálaszTörlés
  3. Szerintem a nagyrésze ugyanolyan őrült, csak jobban kontrollálja magát a nőknél.

    VálaszTörlés
  4. Ylla: nagyon sokszor gyötört már ezzel, én meg sokat hisztiztem miatta, mert iszonyatosan idegesít.

    szerintem a férfiak alapvetően máshogyan bolondok, de mindig meglepődöm, mikor nőiesen tébolyult példányra akadok...

    VálaszTörlés
  5. Hát, nehéz erről lekattanni (mmint, ha valaki úgy érzi, márpedig ő megtalálta az igazit), de azért le lehet. Nekem pl 3-4 hónap kell (ett) hozzá (azokban az esetekben, mindkettőben).

    VálaszTörlés
  6. de ő még csak úgy sem érezte ez a vicc; évek óta floridában szörfözik és közben kreált magának egy mesét a közös életünkről

    VálaszTörlés
  7. Jó, hát én meg Mallorcára költöztem hasonló okokból, de csak arra jöttem rá, amire valószínűleg ő is Floridában, hogy ti. a távolság meg a másik nemlátása igazából rohadtul nem old meg semmit. De, valószínűleg ő pont úgy képzeli, hogy ti lennétek a tökéletes pár, csak erről te nem tudsz, és csak ezért megy az egész a szemétre, és puszta félreértésből lesz mindkettőtök élete egy nagyságrenddel szarabb, mint amilyen lehetne. Akkor is, ha az agyának a logikus részével amúgy tudja, hogy ez tök baromság.
    Ja, és birkaster, ha 3-4 hónap elég volt, abban mégis mi a nehéz?

    VálaszTörlés
  8. nem, nem, nem,
    1) ő nem előlem költözött, hanem ott lakik eredetileg, amerikai
    2) amíg együtt voltunk egyikünk sem volt szerelmes és ezt meg is beszéltük
    3) a férfiak is őrültek

    VálaszTörlés
  9. (sőt, ő valaki másba volt szerelmes és nekem nyivákolt róla)

    VálaszTörlés
  10. Értem. És mi idegesített benne? Lefárasztott?

    VálaszTörlés
  11. iszonyú idegesítő volt, hogy időnként ömlengő e-mailek keretében fejtegette, hogy ő mennyire elbaszta és én ott voltam neki, de ő nem látta be, hogy ez milyen jó, aztán időnként pestre jött és találkozni akart és feleségül venni és mittomén.
    közben egyáltalán nem voltam ott neki, nem volt túl sok közünk egymáshoz, az egész dolog csak a fejében létezik/létezett.

    VálaszTörlés
  12. imre, ugye nem kell részletesen vázolnom, hogy nem az időtáv az, ami számít? "Kidagasztós" fajta vagyok, abban a 3-4 hónapban se enni, se aludni, ott van minden gondolat, aztán meg a túllépés. Én így, van, aki máshogy.

    Visszatérve amerikai barátunkra, nincs itt másról szerintem szó, minthogy úgy érzi, elkúrta az életét és egy olyan ponthoz nyúl vissza, amiről azt feltételezi, hogy neki az jó lett volna. Egyéni történelemhamisítás ez, nem más.

    VálaszTörlés