hétfő, július 26, 2010

Rijeka, Krk, Opatija

Najó, most akkor dicsekedni fogok, merhogy tegnap egy napot Horvátba' nyaraltunk (ezt ilyenkor nagy h-val kell írni? fogas kérdés), mert rájöttünk, hogy eddig folyton csak Olaszországban és Szlovéniában kirándultunk, de sose mentünk Horvátba' (elnézést, de még egyszer le kellett írnom), pedig az összes magyar odajár (és tényleg), hát biztos tud valamit az a Horvát. Szóval először Rijekát néztük meg az én nyugdíjas tempómban, némelyik utca egy az egyben Budapest és amúgy meg tele van mindenféle kiöregedett gyárépülettel, lerobbant házzal (szeretjük az ilyet). Aztán átautóztunk Krk szigetére, ahol fürödtünk (az a helyzet, hogy a tenger ott sokkal szebb, mint itt), ettünk, meg kicsit nézelődtünk, majd még gyorsan elmentünk Opatijába, ami amolyan eltartott kisujjú, Carrie Bradshawnak való kaszinós-báros-hoteles helynek tűnt, fura volt, de valahogy mégis jó hangulatú.
Ekkorra már olyan fáradt voltam, hogy alig vonszoltam magam (a nőgyógyászom valószínűleg kiborulna, ha tudná, hogy ilyen kirándulásokat teszek), de itthon azért még volt energiánk babaneveken gondolkodni (ennek sosincs jó vége) és rájöttünk, hogy összesen öt "nevet" tartanánk megfelelőnek: Talp, Hagyma, Ló, Vaj és Nektarin. Igazából az volt a beszélgetés kiindulópontja, hogy nem értjük a virág - és növényneveket...


PS1: Egyébként nem értem mi történt a horvátokkal. Azér nem mondanak egyáltalán magánhangzót, mert a melegtől már csak morogni tudnak?

PS2: Három napja nem hányok. Se sokat, se...najó, de tényleg. Ez eddig a csúcs, ilyen még nem volt. Lehet, hogy amit mások a tizenkettedik hétig csinálnak, az nálam a huszonötödikig tartott?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.