Én tudom, hogy nem kell bizonygatnom, hogy milyen nehéz az életem, meg mindenkinek nehéz, csak mindenkinek máshogy nehéz és hogy ez nem verseny, stbstb, van viszont ez a misztikum (vagyis inkább hülye elképzelés) az ikrek körül, amivel már sokadjára halálra idegesítenek, úgyhogy mosmár muszáj kicsit dühöngenem itt ezen - elvégre ezért van ez a jó kis blog, hö.
Arról van szó, hogy - és ezt már más ikrestől is hallottam, mindenki megőrül ettől - az egykék anyukái feltételezik, hogy nekik annyival nehezebb egyetlen gyerekkel, merhogy nekik annyit kell foglalkozni azzal az egy gyerekkel és idézem milyen jó, hogy az ikrek egymással játszanak és neked nem is kell velük lenni...hát nem a túróst, én nem is értem, ezt honnan veszik ezek az emberek.
Azt már itt az elejibe elmondanám, hogy eleve a gyerekek két éves koruk előtt nem egymással, hanem egymás mellett játszanak. Na most az, hogy néha az ikrek elkukucsoznak egymással, vagy valamin nevetnek együtt pár percet, az nem azt jelenti, hogy máskor nem rikoltanak egyfolytában, hogy menjek be és szórakoztassam őket, arról nem is beszélve, hogy valakitől a nyelvet is meg kell tanulniuk: mint mondtam, egész nap egyedül vagyok velük, mást gyakorlatilag egyáltalán nem is hallanak beszélni, maximum reggel és este meg hétvégén az apjukat.
Szóval engem mosmár senki ne idegesítsen ezzel a de jó neked, mennyivel könnyebb az ikrekkel dumával, mer nagyon morcos leszek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése