Á, én szerintem sose térek magamhoz ebből az elképedésből, hogy kinőtt belőlem két ilyen kis cuki lény: ma kerestem egy papírt a fiókomban és megtaláltam a régi ultrahang képeket meg egy csomó leletet, meg orvosi megjegyzéseket és teljesen meghatódva nézegettem egy félidős ultrahangos leletet, amire az volt írva: két élő magzat - hát nagyon élnek, az biztos: az egyik norvégul kajabál meg versekre*, mondókákra és zenékre táncol (Marcika nagyon muzikálisnak tűnik), a másiknak meg tévébemondónő feje van és direkt ilyen arcot vág (lehetőleg akkor, amikor a szájában van fél kiló kenyér kicsit megrágva), mert tudja, hogy kedves édesanyja ettől menten röhögőgörcsöt kap.
*bizony, itt minálunk kérem szépen már komoly versolvasás folyik esténként: Radnóti, József Attila és Kosztolányi versekre kókadoznak az ágyban a szépek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.