Azt hiszem Marcikától elkaptam a köhögős baját (a babák két hétig nagyon betegek voltak - naná, hogy akkor, mikor egyedül voltam velük -, erről nem meséltem, ahogy arról sem, hogy taxival jöttünk-mentünk orvoshoz, a babakocsi sehova nem fért be, új taxi kellett, az orvosnál, a gyógyszertárban iszonyú sokat kellett várni, én meg rohangálhattam a két bekattant gyerekem után, egy rémálom volt, szó szerint és talán azért is zártam be a blogot, hogy ne nagyon tudjak nyafogni erről), köhögök, hörgök mint a dög, közben meg rengeteg dolgom van, ma eladom az első eladandó tárgyat, hehehe.
Fogalmam sincs, hogy a fenébe csináljuk ezt majd, meg vagyok rémülve rendesen.
Fogalmam sincs, hogy a fenébe csináljuk ezt majd, meg vagyok rémülve rendesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése