csütörtök, szeptember 13, 2012

sixteen days to go

Folyamatosan viszik el a cuccainkat - ma épp a tévét - és képtelen vagyok az igazi elengedésre, borzasztó ez az egész - bevallom, a futópadomat megsirattam (egész életemben futópadra vágytam és most itt volt és tessék, végül eladtuk egy nagy, kövér néninek).
Persze még így is hihetetlen mennyiségű cuccunk van - többek között a kocsit is el kell adni -, el nem tudom képzelni, hogy kiürítjük valaha ezt a lakást.
Minden reggel gyomorgörccsel ébredek és altatóval alszom - öregszem, a kalandos élet meggyötör rendesen. (és vers)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése