szombat, május 04, 2013

barackfa virága

Anyák napja alkalmából pedig szeretném elmesélni, hogy a gyerekek megtanulták az Orgona ágát és annyira édesek éneklés közben, hogy sírni kell, de persze nevetünk inkább.
Meg aztán még az is eszembe jutott, hogy az apukám egyszer rám olvasta, hogy ikreim lesznek - teljesen tisztán emlékszem rá, vasárnap reggel volt, a szülők mindig korán keltek olyankor és vígan kávéztak éppen, mikor beléptem a szobába és ezek szerint valami gyerek témáról lehetett szó, mert az apukám egyszer csak rám nézett és azt mondta:...de neked könnyen lehetnek ikreid, mert nagyapádnak volt egy ikertestvére...(Biztos meséltem ezt már, de sose figyeltek úgyse)
Persze nyilván tudtam azelőtt is, hogy a nagypapámnak volt egy ikertestvére (aki egyébként meghalt három évesen valami olyan betegségben, amit akkor még nem lehetett oltani, nem emlékszem pontosan miben) és nem is tudom miért emlékszem erre ennyire élesen.
Aztán még az is van, hogy holnap felhívom a nagymamámat és valahogy megpróbálom a tudtára adni, hogy mennyire, de mennyire átérzem, hogy nagyon fáj neki, amiért  a fia többé már nem telefonál, nem megy látogatni, nem visz virágot Anyák napján.




PS.: És persze minden kedves Anyának boldog napot kívánok.
PPS.: Nem, az anyukámat nem felejtettem el, csakhát nem nagyon van óra, hogy ne gondolnék rá, így aztán az Anyák napja nem különleges nap (ez egyébként nem friss gyászban van így? Kicsit aggódom néha emiatt.)