csütörtök, június 20, 2013

"Törődj magaddal!"

A kórházazás óta annyira futja a magammal törődésből, hogy éjszaka, mikor végre lefekszem (nagy ritkán a saját ágyamba), egy pár percig a melanómára* gondolok, mielőtt álomba zuhannék - szorongani sincs időm, nemhogy bőrgyógyászhoz menni. 
 Persze megjósoltam én ezt előre: szinte biztos voltam benne, hogy amint rendszeresen futni kezdek végre, Marcika hetekig tartó betegsége miatt majd éjjel-nappal vele kell lennem és lőttek a fogyásnak, sportnak, egészséges életnek. 
És lőn. 



PS: Ja, fogyásról jut eszembe: a kórházban kiderült, hogy Marcus 14.5 kiló és nem 16.5 (mondjuk ennek azért is örülök, mert fura volt ez a három kilós hízás fél év alatt), úgyhogy reményeim szerint rossz az itthoni mérleg...








* van egy aszimmetrikus, fura színű anyajegyem

6 megjegyzés:

  1. hát sőt, a rossz mérlegek arányosan mutatnak többet, vagy kevesebbet, ha ilyen tizenkilóknál két kilót csalnak, akkor több kilónál még többet

    VálaszTörlés
  2. en nem birom magam ravenni a futasra. mindigy is gyuloltem. most pedig mar nagyon rossz formaban vagyok fizikailag. most az egy hetes vakacio alatt, ahol tobbnyire kanyonokban turaztunk kab 5x haltam meg naponta :-( szoval motivacio az lenne de egyszeruen lusta vagyok tornazni, edzeni stb.... pedig oszinten szolva idom lenne ra (tv-nezes helyett) lusta diszno amerikai valt beloem :-(

    VálaszTörlés
  3. dióhéj: remélem is:)

    GlobalGrover: egy csomó amerikai fut:) nekem sokkal egyszerűbb volt az életem amerikai nagyságaként, amikor volt egy futógépem - ó, régi szép idők, amikor az alvásidejükben letudtam a napi adagot. most meg hatalmas nagy szervezést igényel, ha el akarok menni futni.

    VálaszTörlés
  4. (különben is, menj olyan konditerembe, ahol tévé van beépítve a gépekbe:))

    VálaszTörlés
  5. Szinten zenesz. Nagy szervezest igenyel, ha futni szeretnek menni.
    En mar ott tartok, hogy felve kerdezem meg a pasasomtol, hogy elmehetek-e, felugyelne-e a sajat gyerekeire. Mert vagy pffff-t kapok, hogy o faradt, mert o dolgozott egesz heten, hetvegen meg ugyeletes, vagy menjek alvasidoben, vagy kiseloadast tart, hogy az en egy oras futasom lofiszt er, attol nem fogok lefogyni. Ettol olyan jo a kedvem.
    De egyetlen egyszer mar sikerult akkor futnom, amikor veletlenul mindket gyerek oktatasi intezmenyben volt egyszerre, egy idodimenzioban. Januar ota egyszer.
    :D

    Molly, bocs, hogy itt nyafogok a te oldaladon, kimoderalhatod.

    VálaszTörlés
  6. ó, én abszolút támogatom a nyafogást, itt annyit nyafogsz, amennyit csak akarsz:)

    nálunk Marci jó fej nagyon és mindig küld, hogy menjek futni, csakhát folyton valami nagyon fontos cikken dolgozik és nincs pofám megkérni, hogy jöjjön haza korán (mondjuk este hétre,nyolcra khm), hajnalban meg Marcussal kell hevernem, mert különben botrány van, újabban napközben is Marcust felügyelek ugye, szóval tök reménytelen, rémes, pedig a futás nemcsak a hájamnak, de a lelkemnek is nagyon jót tesz.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.