Egész éjjel forgolódtam, pocsékul aludtam, ma sírdogáltam, nyavalyogtam, aztán persze mindig rájövök, hogy ezek a gyötrelmes napok évfordulók: ma három éve halt meg az apukám.
Azt hiszem, már nem haragszom rá amiért megölte magát, csak nagyon hiányzik, pedig életében sok-sok bajunk volt egymással.
Azt viszont nagyon sajnálom, hogy sosem látta az unokáit, emiatt mégiscsak haragszom rá kicsit, de nyilván majd ez is elmúlik; tényleg érdemes a szépre emlékezni, a rossz érzések meg gondolatok csak felzabálják az embert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.