hétfő, június 09, 2014

"Hétvége, hétvége Hiába mész az erdőbe Jó a világ végéig Egy erdőben elbújni Aztán előjönni"

Hát igen, másmilyen ez a gyerekekkel balatonozás, mint mikor egy tonna könyvvel felszerelkezve borozunk a házban meg a parton, meg bárhol, vagy bringázunk, meg sütit falunk a cukrászdában, vagy csak ülünk a parton, meg ilyenek; én abszolút balatoni gyerek vagyok, fél évesen nyaraltam ott először, a Balaton az én Bakonyom, vagy mi. 
Viszont annyira nagyon jó, ahogy a Szépek boldogok a vízben, meg a kerben, meg attól, ha gyíkot látnak, vagy ha végre kapnak palacsintát, hogy ezek mellett eltörpül a halálos fáradtság, amit az aktív pihenés miatt érzek (az aktív pihenést sosem értettem egyébként)...persze volt műsorozás is: rengeteg volt a szúnyog és szegény Marcikát (és engem) imádják, agyon is marták, ő meg persze rájött, hogy retteg tőlük, meg úgy általában minden bogártól, aztán éjjel, a fullasztó melegben (nem lehetett kinyitni semmit a nyomorult szúnyogok miatt) rémálmodott szegény, sikoltozva ébredt és azt magyarázta, hogy pókok ülnek a párnáján, alig lehetett megnyugtatni és visszafektetni. 
Tegnap éjjel pedig Léna volt soron: a melegtől nem tudott aludni, így mi sem: vagy hajnali négyig kínlódott, sírdogált, aztán teljesen levetkőztettük, mire nagy nehezen elaludt, én persze majd megdöglök most is a fáradtságtól, megyek is, holnap ötkor kelek, vizsgáztatok, meg aztán megyek pénteken nyelvvizsgázni majd ésés hamarosan vezetésből is vizsgázom, jaj, rettentő fárasztó az élet én mondom nektek.