Milyen egyértelmű: Marcikának fülgyulladása van, Marci elutazik, én meg próbaidőn vagyok, ergo se szabadság, se semmi nem jön szóba, remek. Konkrétan fogalmam sincs mit csináljak, van rá egy napom, hogy kitaláljam.
És tudom, hogy ez önző szempont és nyilván nem csak ebben a kontextusban jut eszembe (persze aki utál, az most örülhet, mert még ellenszenvesebb leszek neki, ha rosszul akarja érteni), de nem tudom elhessegetni azt a folyton feltörő kérdést, hogy miért, miért, miért nem él már az anyám?
PS.: Ma kiderült, hogy próbaidő alatt nem él a szünetes-szabadság díl: dolgoznom kell, bár az iskola zárva lesz és a főnökömnek úgy kell kieszelnie valami projektet (amit nem tud ellenőrizni, mert ő maga is szabadságon lesz, haha).
Baromira nem értem, hogy ha pont ugyanúgy - nem, alapvetően jóval többet - vagyok az iskolában mint a tanárok, akkor miért fáj a cégnek ugyanúgy fizetni (és nem dolgoztatni) engem a szünetben mint azokat, akik - velem ellentétben - nem dolgoznak akkor?
PS.: Ma kiderült, hogy próbaidő alatt nem él a szünetes-szabadság díl: dolgoznom kell, bár az iskola zárva lesz és a főnökömnek úgy kell kieszelnie valami projektet (amit nem tud ellenőrizni, mert ő maga is szabadságon lesz, haha).
Baromira nem értem, hogy ha pont ugyanúgy - nem, alapvetően jóval többet - vagyok az iskolában mint a tanárok, akkor miért fáj a cégnek ugyanúgy fizetni (és nem dolgoztatni) engem a szünetben mint azokat, akik - velem ellentétben - nem dolgoznak akkor?