Erről eszembe jutott egy nagyon elfuserált randim (nem sok ilyen volt nekem, mert én vagy szerelmes leszek rögtön és akkor a későbbi találkozókat már nem randinak hanem együttélésnek hívom, vagy sose leszek az, akkor meg kár erőltetni bármilyen találkozót. Tudom, szerelem első látásra nincs; hát de, szerintem meg van.), amikor egy híres ékszerboltos fiával randiztam (aki nem győzte a híres család híresen pénzes hivatását elégszer hangsúlyozni), aki nemcsak hogy megállás nélkül politizált (kedvenc pártjáról - ő mondta így -, az SZDSZ-ről magyarázott folyamatosan), de pénz nélkül jött a randira, aztán amikor én fizettem ki a bort amit ittunk, lelkesen biztosított róla, hogy otthon viszont nagyon sok pénze van.
Jajistenem.
PS.: Nem győzök hálát adni az Univerzumnak Marciért.