kedd, szeptember 20, 2016

"If you could drive, you could drive her away, to a happier place, to a happier day"

Tizenhat éves lányok mögöttem a buszon: olyan lenne megállítani az időt, tizedikesnek lenni olyan ! Harminc évesnek lenni milyen kemény lehet!
Bevallom, ezen a ponton majdnem felröhögtem; vicces ezeket negyvenen túl hallani, mondjuk én amúgy is jobban élveztem a harmincat, mint tizenéves koromat. Az átsírt húszasokról nem is beszélve, bár én nyilvánvalóan csúnyán elcsesztem egy rakás dolgot annak idején.

8 megjegyzés:

  1. Nekem is a harminc körüli a legeslegjobb - jó lenne olyannak maradni kívül és belül is:)

    VálaszTörlés
  2. A 30-as éveimet imádtam! Akkor voltam a legnagyobb harmóniában önmagammal.

    VálaszTörlés
  3. Huuu, emlekszem, a 30-as nők vén nyanyának tűntek. A 40-esek meg fél lábbal a sírban voltak már..!

    VálaszTörlés
  4. Szerintem is szuper volt a 30 pedig hogy féltem tőle. Aztán azt hittem a 40 is jó lesz, de nem. Ez tényleg szar. Hátha majd az 50.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. oh, szegeny! en azt hittem, a harminc lesz oke, de nekem ez is szar. a harmincharmadik szulinapom ota allandoan öregnek érzem magam és hogy mindjárt jön a fel lábbal a sírban korszak.

      Törlés
  5. Hàt nem tudom, én tök jól érzem magam így harminctól fölfelé. Jó, kicsit aggasztó a rondulàs, meg időnként belémhasít, h "eliramlik az élet", de 30 alatt minden annyival nehezebb volt.

    VálaszTörlés
  6. Szerintem is most, 40 fölött a legjobb, bár fiatalabb koromban azt vārtam volna, hogy ennyi idösen már "bölcsebb" vagy miafene leszek.
    Az is számit szerintem, hogy a külvilág mennyit nyomaszt az idö mulasa miatt. Ha férj, gyerek pipa, akkor nem talalnak több legitimnek vélt okot a basztatásra, ez is sokban hozzajarul a komforterzeshez...

    VálaszTörlés