csütörtök, október 27, 2016

(s)iker vol.34126789445

Marcus legújabb szórakozása a térképnézegetés és ma, amikor megtalálta Oroszországban a Léna folyót, lelkesen kiabálva hozta nekünk megmutatni.
Keservesen sírni kezdett viszont, mikor Léna diadalmasan felvilágosította*, hogy Marci folyó  nincsen  sajna.




*nem tudom Léna ebben miért olyan biztos, akár lehetne is...




PS: Ma az orvosnál valahogy kiderült, hogy ikreim vannak és a nő elismerően nézett rám, hogy hú, hát az nem lehet könnyű, én meg lelkesen mondtam, hogy ó, hát nagyon jó, mi már megszoktunk mindent, ami ezzel jár és amúgy meg az egész móka, kacagás. Háttőő igen, végülis...

8 megjegyzés:

  1. NA ugye, ha sokat mondogatod, még akár el is hiheted:)

    VálaszTörlés
  2. Imádom a gyerekeidet! Hű de hiányoztál, csak a minap vettem észre, hogy megint írsz, egy darabig reménykedve nyitogattam a blogot, aztán felhagytam vele, de most egyik nap megint nem tudtam beletörődni a csendbe és lám :)

    VálaszTörlés
  3. Imádom a gyerekeidet! Hű de hiányoztál, csak a minap vettem észre, hogy megint írsz, egy darabig reménykedve nyitogattam a blogot, aztán felhagytam vele, de most egyik nap megint nem tudtam beletörődni a csendbe és lám :)

    VálaszTörlés
  4. Hehe, ezt ismerem, a kifelé sugárzott hurráoptimizmust és kényszeres sikerkommunikációt :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, nekem olyanom nincs, én inkább túl őszinte vagyok:) Emlékszem, amikor nagyon nehéz volt a gyerekekkel, akkor azt is mindenkinek készséggel elmeséltem. Kaptam is érte beszólásokat idegenek blogján;)

      Törlés
  5. Hát nekem is fájó pont volt gyerekként hogy a tesóm nevével utcanév van Budapesten.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, szerencsére van olyan, hogy Szent Márton hegy:D

      Törlés
  6. Az én gyerkőceim is eléggé meglepődtek a Móric-Dunán, de örültek neki :D mármint a nagyok is, nem csak Móric.

    VálaszTörlés