péntek, november 04, 2016

"And I say thank you Mom, hello Mom, thank you Mom, hi Mom"

Van most ez az ügy, ezzel a nyomorult nővel, aki agyonverte a gyerekét.
Csak két dolgot akarok mondani, mert őszintén szólva nem nagyon tudok állást foglalni; az biztos, hogy ez egy iszonyú dolog mind a nőnek, mind a gyereknek, mind a véresszájú társadalomnak.
Az egyik, amin a mai napig elámulok, az a sok veszett, halált,  akasztást, kínzást követelő komment, hát mi történt az emberekkel?! 
A másik meg csak annyi, hogy eszembe jutott az amerikai rendszer, ahol a szülés előtt, alatt, után folyamatosan a shaken baby syndrome-ról oktatják az embert (a kórház hatalmas kivetítős tévéképernyőiből harsogva pl) arról magyaráznak, hogy soha, de soha, de SOHA ne rázzunk meg kisbabát/kisgyereket; ha nem bírjuk tovább hallgatni a sírást, menjünk máshová lenyugodni, akkor is, ha a gyerek emiatt egyedül marad egy kicsit, vagy azonnal kérjünk segítséget (és itt telefonszámokat citálnak vég nélkül), ha összeomolni látjuk az életünket. 
Ezen felül pedig engem gyakori időközönként hívogatott egy nő a biztosító megbízásából és részletesen kikérdezett: hogy vagyok, mit érzek, bírom-e, nem vagyok-e elkeseredve, nem érzem-e nagyon szomorúnak/kétségbeesettnek, stb magam. Persze az amerikai rendszer kegyetlensége folytán  ehhez a szolgáltatáshoz is főként az jut hozzá (gondolom), aki elég jómódú egy megfelelő biztosításhoz...
A sors iróniája mondjuk, hogy én akkor lettem súlyosan depressziós, mikor a biztosítós nő már lelkesen tapsikolva megszűnt hívogatni (de nekem itthon időközben öngyilkos lett az apukám és hát tán ez volt a trigger némiképp), de ez most mindegy is.
Ha valaha lesz erre kapacitásom, akkor létrehozok majd egy csecsemős sárga angyalt, amit úgy képzelek el, hogy amint a kimerült/kiborult anyuka telefonál, a sárga angyal nála terem és csinálja, ami anyukának épp a legjobb: beszélget vele, bevásárol, gyereket pesztrál, amíg anyuka alszik, takarít/mosogat amíg anyuka alszik, stbstb., mindezt mondjuk ingyen, önkéntesekkel, máshogy megint nem jutna hozzá egy csomó ember, pont azok, akik a nélkülözés miatt amúgy is idegesek, frusztráltak, kétségbeesettek.
A nagycsalád ugyan sok-sok sebből vérzett szerintem, de tán a gyereküket kevesebben akarták annak idején agyonütni, mert volt kinek átadni, megoszlottak a feladatok, nem kellett teljesen izoláltan/frusztráltan évekig otthon ülni, az ember tudta az öregektől, hogy a nagy sírásoknak vége lesz egyszer (nekem iszonyú nehéz volt, hogy minden egyes problémásabb szakasz egy örökkévalóságnak tűnt). 
(És csak halkan merem mondani, de tán ideje lenne ingyen óvszert is osztogatni, mert hát basszus, egy másfél éves gyerekkel (plusz egy nem tudom hány évessel) ne legyen már valaki hét hónapos terhes, hacsak nincs nagyon kiterjedt segítői köre, na meg rengeteg pénze. És tessék, csak állást foglaltam én is itt a végibe.)

29 megjegyzés:

  1. Ha állást is foglaltál, nincs sarka.

    Számtalanszor eszembe jut, nagyon felkavart a hír. Ehhez nincs is mit hozzáfűzni.
    A segítő szervezetben, ha egyszer úgy alakul, szívesen részt vennék én is. Komolyan.

    VálaszTörlés
  2. Van ilyen szervezet, Otthon segítünk a neve, azt gondoltam, ha egyszer munkanélküli leszek, csatlakozom

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hmm sose Hallottam rola hogy van ilyen szervezet pedig jol jott volna.
      En nem tudom ennen a nőnek milyenek az anyagi körülmények gondolom rosszak tehat itt nem pálya.
      De pl. nekem ha azt mondjak az elejen hogy nyugodtan fogadják bébiszittert az első hettol rendszeresen heti par órára, ahelyett hogy azt mondtak, sugalltak hogy aki nem szoptat a nap 20 órájában az nem is anya, sokkal konnyebb lett volna. Epp ez hogy ha legitim es elfogadott az hogy egy folyton üvöltő csecsemőt lepasszolj par órára mert semmi baj nem lesz belole.
      Nem tudom ez az amerikai rendszer nekem olyan ellenorzesnek tunik. Biztos nem vallottam volna be nékik hogy ha segítségre lett volna szükségem.

      Törlés
    2. Nekem ebben a 20 ora szoptatasban az a kemeny, hogy nok basztatjak vele egymast.
      1. Mi koze hozza?
      2. A gyerek legyen ellatva, gyarapodjon; de ezen felul kinek mi koze hozza h ezt hogy eri el vki?
      3. Az anya lelki jolete sztem pont annyira fontos, mint a babae; egy kialvatlan idegroncstol hogy varjuk el h jo anya legyen?

      Hihetetlen amugy itthon ez a tendencia, hha vkit vmiert fikazni lehet, rogton ott terem 1000 szakerto, aki mindent jobban tud.
      Ahelyett h egy hormonokkal elontott anyat piszkal mindenki, igenis azt kene nyomatni h kerjen segitseget. Nem ciki ha vki faradt, hha nem megy a szoptatas, hha baba mellett nem megy a haztartas; semmi sem az!

      Törlés
    3. Martine: itt van tényleg, majd tanulmànyozom: http://www.otthonsegitunk.hu/

      Törlés
  3. Ja meg az ovszerrol akartam mondani. Tudod hany pasi nem hajlando felhúzni? Nagyon sok. Meg társadalmi anyagi műveltségi szinttol fuggetlenul is.
    Akkor legyen inkabb ingyen fogamzasgatlo.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, tudom, h sok pasi primkó a gumival kapcsolatban, ugyanakkor a gumi egyszerre véd betegségektől és nem kívànt terhességtől, sokkal olcsóbb, mint a gyógyszer, ràadàsul a gyógyszert nem mindenki szedheti, sok ronda mellékhatàsa lehet.

      Törlés
  4. :(. Mindig az harsog a leghangosabban, akinek nincs gyereke és/vagy "szoktam vigyázni a tesóm gyerekeire, nekem ne ugassál" és pont azt nem tudják h a frusztráció pontosan abból adódik h be vagy zárva és 578906odszorra is fel kell kelni, meg kell nyugtatni etc. Mert egyszer meg kétszer kurvakönnyű, meg akkor is hha más gyereke és ha meguntad akkor visszaadod; de úgy, hogy hónapok óta nem aludtál, fáj a derekad, le van csócsálva a melled és nincs más csak gugugugu meg wááá az életedben; úgy kurva nehéz.

    Az óvszerről annyit h a dokimhoz jár egy lány, 3 gyereke van. 95ös születésű, a nagy 6, a középső 3, a kicsi fél éves... mit is mondhatnék.
    Amúgy a férjem unokatesója 31, januárban szüli az 5. gyerekét... van akinek ez bejön.
    Nem akarok nácinak tűnni, de a 95ös lány roma, a férj unokatesója meg vadkatolikus. No comment.
    :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hogy a lényeget ragadjam meg: ez a guguzàs annyira cuki, mindig vigyorgok, mikor olvasom:D

      Törlés
  5. Én nem olvastam utána, mert nem bírom az ilyesmit, csak azt láttam, ami szembejött FB-on, de kurvára nem mindegy, hogy agyonverte vagy megrázta - aki akasztani akar, az az előbbit harsogja, aki megbocsájtóbb, az az utóbbit említi... Nyilván végeredmény szempontjából alakulhat szerencsétlenül az utóbbi is, és nyilván egy gyereket NEM BÁNTUNK ÉS KÉSZ, sehogy, még seggrelegyintéssel sem, de olyan igenis van, hogy hullafáradtan elszáll az ember agya egy pillanatra, én is löktem el magamtól a harapó gyereket reflexből (oké, annyi történt hogy felborult, ahogy akkoriban napi ötvenszer), hogy utána napokig furdalt a lelkiismeret... Szóval: a konkrét segítségnyújtás az előbbin tud változtatni csak, mert ahhoz hogy őrjöngő vadállattá változva hosszasan ütlegelj pl., elvezet egy frusztrációkkal, kimerüléssel, kétségbeeséssel tűzdelt folyamat, ami alatt többször lenne alkalom támogatást kérni és a harmadik félnek közbelépni... De a megrázás az gyors, indulatos... ezen tényleg csak az segít, ha a csapból is az folyik, hogy ne tedd, mert belehal, hogy egyszerűen kialakuljon egy olyan áthatolhatatlan gát, ami nem engedi, akkor sem, ha megbolondulsz az idegességtől. Nekem pl. ilyen az ütés - inkább a fejemet a falba ájulásig, de őt soha; nem tudom, mitől van így, de egyszerűen fizikailag nem lennék rá képes, mintha lebénulna a kezem.
    És igen, sajnos apropó tájékozatlanság... szintén csapból is folyatni, hogy a megszakított szex NEM védekezés, a naptárazás szintén nem, ingyen gyógyszer, óvszer, bármi... :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amugy én nem tudom ez a megrazas mit okoz a tesómat sokszor megraztak mikor hisztizett. En ugy emlékszem akkoriban ez egy kezelés mod volt. Ugyanugy mint az hogy inkabb leteszed ey varod hogy elmúljon a hiszti ahelyett hogy - mint most ajánlják - ölelgetni próbálod. Ez utóbbi szerintem nem minden gyereknel jon be aki vergődik azt nem lehet ölelgetni.
      En sem olvastam utana enbek a hírnek én híradóban hallottam de szerintem ez tipikusan verekedős csalad közösség lehet. Gondolom ezt a not az Apja meg a férje is verte o sem ismert mas kezelési módot.

      Törlés
    2. Rosszul tették: "Shaken baby syndrome destroys a child's brain cells and prevents his or her brain from getting enough oxygen. Shaken baby syndrome is a form of child abuse that can result in permanent brain damage or death."

      A hírekben többször azt àllította az élettàrs, h anő még sosem bàntotta a gyerekeket - nem mondtak semmi olyat, h verekednének a csalàdban (ettől persze még lehet)

      Törlés
    3. Est: nekem is abszolút kizàrt bàrmilyen megütése a gyereknek, nem is szoktam érteni, h a seggre csapàs mitől olyan természetes egyeseknek.
      A hírek arról szólnak, h a nő úgy megràzta a gyereket, h a földbe csapta többször a fejét (de rossz ezt leírni); isten tudja, h ez hirtelen felindulàsnak szàmít-e...

      Törlés
    4. Jaj ez mar nem megrazas ez tenyleg meggyilkolas. Hmm.

      Törlés
    5. A megrázás agyrázkódást, agyvérzést, agyi ödémát, stb. okoz, fiziológiailag ugyanolyan folyamat, mint amikor nagyon erősen beütöd a fejedet, ráadásul ismételten, ugye: a fizikai ráhatás eredményeképpen a puha agy elvándorol a helyéről, elszakadnak a szövetei, hozzáütődik a kemény koponyához, és a sejtek ezáltal visszafordíthatatlanul sérülnek.

      Törlés
  6. meg még azt akartam kérdezni, hogy te meggyógyultál-e?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, köszi, elég nyomi vagyok, kiràngattàk a fogam (még össze is kellett varrni, ma szedték ki a varratot) és kaptam antibiotikumot, de jobb is, mert nagyon csúnyàn kóhögök...

      Törlés
    2. hát, mélységes együttérzésem (ezek szerint az őszi szünet ezzel telik :( )

      Törlés
    3. Azért voltunk moziban, mulatni, jókat ettünk (gyerekek Debrecenben), szóval jó szünet volt:) ( ja, meg persze rengeteget szàmoltunk, bankokban últünk és a tesómmal egyezkedtünk - ez a hàzas rész nagyon stresszes)

      Törlés
  7. A hírt csupán futólag hallottam, nem csócsálnám tovább.
    Éppen tegnap beszélgettünk a lányommal, - míg a kölkök boldogan rohangásztak a kertben, s volt egy szusszanásnyi csend, hogy alapvetően kellene mássá tenni a "rendszert". Azaz a kismamák felkészítése a gyermekvállalásra így, ahogy eddig volt, és most van édes kevés. Sem a terhesgondozás, sem a szülés, sem a védőnői látogatás nem tölti be azt a funkciót, amire egy babát váró nőnek szüksége van/lenne... (Kivétel a tiszteletnek...) A felkészítés mellett is előfordulhat, hogy elborul az elme és tragédia történhet. Ezt kivédeni szinte lehetetlen, de sok anyának lenne könnyebb, ha azon túl, hogy hol a gyerek eleje és hol a vége többet is tudnának. Korai segítő rendszer kiépítése, kibővítése, a szüléssel járó esetleges sokkra való felkészítés égetően fontos! Minden szinten, mély szegénységtől egészen a csillagos égig!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez egy erdekes dolog Marta. Szerintem hogy ha Ennyire felkeszitenek a nőket arra hogy milyen lesz ha gyereke lesz nagyon kevesen vallalnanak gyereket.
      Mert igy sokan pl én is azt hittem hogy az orjongos hisztik csak a rosszul nevelt gyerekeknel fordulnak elo es majd nalam mas lesz. Aztán mostmar latom hogy ez nem neveles kerdese. Viszont igy most azt mondom hogy ha 25 eves lennek es milliomos akkor SEM vállalnék masodik gyereket.
      Szoval nem tudom mi a megoldas.

      Törlés
    2. Ki-ki másként látja és éli meg. A felkészítés megkönnyíti a helyzetek kezelését némileg.
      Emlékeimben élénken él... anno nagyon favorizálták Dr. S.... tanait. Én, mint igyekvő kismama az első éjszakán, amikor magzatom teletorokból jelezte, hogy valami nem ok - bőszen olvasgattam, miszerint ne szoptassuk meg a babát, ha sír, inkább kiskanállal teáztassuk. No hamar vége szakadt liezonom a népszerű szakemberrel, babám megkapta a cicit és béke lett abban a pillanatban.

      Törlés
  8. Az első gondolatom nekem is az volt, hogy basszus, mennyire a tűréshatára végére érhetett, hogy ilyet tett. És ennek nyilván volt előzménye (halálos kimerültség, családon belüli egyéb stressz stb.), hát miért nem segítettek neki.

    VálaszTörlés
  9. Amugy meg azt akartam a témához hozzáfűzni hogy én például minden duhomet bánatomat frusztraciomat amit egyertelmuen a Gyere (folyamatos hisztizese) okoz, a ferjemen vezetem le. Persze ebből nem lesz halál nem lesz börtön nem lesz újságcikk hanem válás lesz ami ugye mindennapos. En genetikailag nem tudok a gyerekeknek ártani pedig aggyal mérges vagyok ra de szivvel nem. Marad helyette a Férjem. Ez se jo persze dehat ez igy szokás ugye.😢

    VálaszTörlés
  10. Hisztiző gyerek: emlékszem az első ilyen esetnél néztem csodálkozva, hogy ez most mi?
    Másodszor a vadul rúgkapáló gyereket betettem a járókába és mondtam, ha megunta szóljon, addig én elmosogatok. Ez párszor megismétlődött, majd érdektelenségbe torkollott.
    A második gyerekemnél így indítottam: járóka, "majd szólj, ha végeztél".
    Ha épp másnál voltunk, elkezdtem pörgetni. Felbvettem az ölembe és keringtünk körbe nevetésig.
    Vagy nem voltak igazán hisztisek a gyerekeim, vagy működőképes megoldások ezek.
    Nekem muszáj volt megoldanom egyedül mindent, lévén nem számíthattam senkire.
    Ha kiborúltam, az aprótalpú ment a járókába, míg én kibömböltem magam a fürdőben és lezuhanyoztam.

    Sok energiát ad az embernek, ha tudja, hogy csak ő van, és nincs más megoldás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Párszor melléütöttem. Elnézést!

      Törlés
    2. En nem tudom, mi történt, de ha jól értem a kommentelők sem. Nem kell ahhoz tanulatlannak, verekedősnek, cigánynak lenni, hogy az ilyesmi megtörténjen. A szülés utáni súlyos depresszió sőt pszichózis létező meg ha hála az égnek ritka betegség is. Kezeltunk mi jól szituált két gyerekes anyukat és a férjet, aki mindkét gyereket megölte egy post partum pszichózisban. Rettenetesebb tragédiát nehéz elképzelni...

      Törlés
  11. Ami méginkább elszomorító, hogy az a szerencsétlen no hét hónapos terhesen vsz folyamatos kontroll alatt állt, és mégsem vette észre senki, hogy milyen szarul van.

    VálaszTörlés
  12. Direkt nem akartam írni erről, nagyon megrázott és az meg külön, hogy "értem" azt a nőt, amelett, hogy imádom a gyerekeimet. Ma már visszanézve, arra az időszakra, amikor annyira kicsik voltak, sokszor azt gondolom,hogy hogy bírtam ki, hogy nem bolondultam meg? És nálunk nem volt olyan kicsi a korkülönbség, de a másféléves kor nekem rémes volt minden gyereknél, -túl ügyesek, önállóak és bátrak voltak - pedig csak egy volt hisztis a négyből és nem voltam terhes sem.... Biztos szerette, szereti őket az anyukájuk, csak kiakadt, de nagyon . Szegény baba, szegény szülők, szegény család:( Igen kell a segítség, bár én sem fogadtam volna könnyen.
    A hisztiről annyit, hogy nekem a harmadik gyermekem volt baromi hisztis, addig azut hittem, hogy a hisztis gyerek el van rontva, de ma már tusom, hogy nem, ő olyannak születik, valószínűleg érzékenyebb az idegrendszere, most is elég ingerlékeny pedig már 10 éves, ilyen a habitusa, nem egyszerű vele.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.