péntek, május 05, 2017

ahogy a dolgok vannak

Annyi midlife crisis-os nyűgöm van, hogy úgy döntöttem, kinyitok újból. Most ugyan nem érek rá mesélni, mert a karrier tanácsadómmal kell beszélgetnem, őőő, majd elmagyarázom.
Pápá, remélem örültök.



PS: A karrier tanácsadós beszélgetés rádöbbentett, hogy nekem muszáj lenne pszichológushoz járnom: tele vagyok fel nem dolgozott gyászokkal, meg szorongásokkal, na meg fojtogató, érthetetlen önellentmondásokkal. Eddig általában azt gondoltam, hogy annyira jól ismerem magam, hogy ugyan minek nekem ilyesmi, de most rájöttem, hogy kifejezetten nagy szükségem volna rá. Pénzem az mondjuk nincs erre, szomorú vagyok.

11 megjegyzés:

  1. Szintén.
    Én nagyon szeretnék pszichológushoz járni (persze se időm se pénzem) de 12 éve megpróbáltam és a harmadik alkalommal azt mondta hogy tanuljak meg meditálni és akkor majd helyrejövök. Nem hogy meditálni nem tudtam megtanulni sosem, még álmomban is ökölben vannak a kezeim annyira feszült vagyok (úgy 35 éve). De lehet van jobb pszichológus is, ha úgy alakul remélem találsz.

    A karriertanácsadós dolog nagyon érdekel!! Erről írnál esetleg?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, igen, igyekszem. És veled mi van? Hogy vagy? Minden oké?

      Törlés
    2. Majd írok ha összeszedtem magam meg ha kiderülnek dolgok. Sajna beteg vagyok, nem fekszem és itthon vagyok de még nem lehet tudni mekkora a baj, ezért nem akarok írni addig.
      De olvasok, netezek.

      Törlés
  2. Örülök, hogy visszatértél! De azért adj még infót, hahahaha

    Én is voltam karriertanácsadónál nemrég. Szerintem egyébként szuper, csak kb. 6 alkalmat javasolt, és így is annyit költök minden másra, hogy hát szűkös. De egyébként borzasztó nagy kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és maga a beszélgetés közben is 2 álláslehetőséget is mondott, FElla neked szívesen ajánlom őt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is ajànld, az enyém nem akart munkát adni:)

      Törlés
    2. karrieredzo pont com
      (Viszonyítási alapom nincs, mással eddig nem szereztem tapasztalatot)

      Törlés
  3. Persze, hogy örülünk. Az egyik legjobb dolog mások életét kukkolni/megélni a fotelből ülve:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aha. Őő, miért érzem ezt barátságtalan kommentnek?

      Törlés
    2. Talán mert erről nem illik beszélni és otrombának-tapintatlannak tűnik így kimondva, engem is megingatott küldés után egy kicsit.

      Másrészt viszont mimásért olvasunk blogokat-szépirodalmat, nézünk színházat-filmeket. Mások életét is akarjuk, biztonsági hálóval persze.

      Törlés
    3. Én nem ezért olvasok blogokat-szépirodalmat, nem érzem magam kukkolónak, ráadásul amit leírsz, abban ott feszül a káröröm.
      Én sokkal inkább kìvàncsi vagyok (a blog a posztmodern szappanopera) és együtt érző, meg szeretem a tapasztalatokat, örülök a hasonlóságoknak, a szépirodalom pedig segít átélni és újra megélni egy csomó dolgot, stbstb.

      Törlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.