Valójában nagyon szomorú, de egyben vicces is volt, ahogy a kolléganőkkel az üdvözlő puszi után egymást túllicitálva arról beszélgettünk, hogy tanévzárás után és közvetlenül tanévkezdés előtt kinek milyen pszichoszomatikus tünetei jöttek elő.
Ráadásul jelenleg szerintem én vagyok iskolánk legirigyeltebb embere a félállás miatt: soha ennyien nem jöttek oda hozzám kíváncsiskodni ennek bejelentése után (vicces, hogy vannak mindig ilyen bejelentések, de a lényegi dolgokról általában csak sutyorognak.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése