Az aktív pihenés halálosan fárasztó, de azért titokban élvezem.
Pénteken elrohantunk a hamarosan bezáró Miniversumba, állatira tetszett mindannyiunknak, azóta a gyerekek előszedték a létező összes sínt és vonatot és azokkal játszanak, én meg terepasztalért könyörgök Marcinak.
Szombaton megnéztük a gyerekekkel az Aranygyapjas kaland című színdarabot, ami egy, a gyerekek által imádott, görög témát dolgoz fel, de fanyalogtak, mert minden második percben dalra fakadt valaki a színpadon. Látszik, hogy az én gyerekeim: pont így utálom az állandó éneklést filmben és színdarabban.
Az előadás után aztán én még elmentem megnézni a Futótűz című darabot, ami nagyon sújtó módon nagyon fontos témát - a menekültek témáját - feszeget.
A kritika azt írta róla, hogy éppen megfelelően adagolja a borzalmakat és nem lesz annyira sok, hogy az ember elzárja a befogadás elől, hát, szerintem velem éppen ez történt, de azért tényleg fontos darab és fontos lenne sokaknak (főleg azoknak, akik soha nem néznének meg egy ilyen - pláne Alföldi - darabot) megnézni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése