Hát nem, nem ez lesz az új munkahelyem: ma, a harmadik körben egy rakás
dög unalmas feladatot kellett megcsinálni és jaj, nem, annyira, de annyira nem az én világom ez a más emberek pénztárcahízlalása lojális dolgozóként...és ilyenkor jön az, hogy rájövök, hogy bizony tanítani szeretek a legjobban, csak valahogy úgy kéne egy tanári főállás, hogy ne a közoktatásban legyen, de ne is csilivili magániskolában burzsuj diàkokkal és hisztis anyukáikkal. Eh, nem tudom.
A munkás dilemmám, úgy tűnik, örök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése