kedd, augusztus 18, 2020

"és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem"

Ma 12 éve, hogy megismerkedtünk, aztán csak vadul peregtek az események (országváltás, 2 éven belül esküvő, dupla gyerek, kontinensváltás), de mi még mindig lelkesen, minden évben ünnepeljük ezt a fontos dátumot. 

Igaz, tegnap az ünnepi szalonnasütést elmosta kicsit az eső - ma utaztunk haza a Balatonról, úgyhogy muszáj volt tegnap partizni -, de azért volt idő átérezni az esemény súlyát, felidézni, hogy ki mit mondott, ki mit érzett, mi volt a találkozó előtt és után.

Marcus azzal emelte az ünnep fényét, hogy feltette a számára legfontosabb kérdést - Na, és smároltatok? -, mi meg koccintottunk, örültünk, nosztalgiáztunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.