A hétvégén valaki levelet írt az igazgatónak a nárcisztikus kollégám ügyében, aki még februárban ocsmányul összebalhézott egy másik kollégámmal, aki panaszt is tett, de nem történt semmi (volt már sok ilyen sztori, de nálunk annál jobban védenek valakit, minél súlyosabb a személyiségzavara).
Most viszont együttes erővel akarnak fellépni páran (vagy öten, köztük én is; mondjuk a tantestület vagy hatszor ennyi emberből áll, szóval no comment) a köcsög bánásmód és a passzív, szar vezetőség ellen, de hát szerintem végül csak végtelen értekezleteken ülünk majd és nem fog történni semmi, sőt; a nárci bizonyára még oklevelet is kap év végén.
Nekem a fentiek viszont megadták a végső lökést: 16 óra 10 perckor elfogadtam az új állást, húha.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése