Zseniális az a szimbolikus nyelvezet amit a dvd-lejátszóm alkalmaz: ha lesz egyszer zenekarom, ezekből a kis üzenetekből gyártok majd számszövegeket.
Teljes ürességtől vezérelve hazamentem a szülőkhöz este: azt gondoltam, ha arcokat látok, csak elmúlik majd az okádhatnékom, de aztán persze elég balhésra sikerült a látogatás, állítólag képtelenség velem kommunikálni mert idegroncs vagyok (tudom, tudom, a baszatlanság) és elitista és mindent fekete-fehéren látok és támadásnak veszek és különben is egy szörnyeteg vagyok, mindig is az voltam. Fasz tudja miért, tényleg ingerült vagyok, illetve hát tudom persze és sajnos nincsenek elengedési technikáim, csak halmozom a sok kurva dühöt magamban.
Asszem ultramaratonistának kéne mennem, ha a túlélésért küzdenék, a szemléletem minden bizonnyal átalakulna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.