multis

Valószínűleg olyan lehet multinál dolgozni, mint cirkuszban fejen álló elefántnak vagy ruhában ugrándozó uszkárnak lenni. Merugye ha az idomár elég cukrot ad az uszkárnak, az kapásból a fején kezd pörögni, meg ilyenek.
Amikor a Scheringnél tanítottam, mindig az jutott eszembe arról a cégről, hogy olyan mint egy általános iskola: a gyerekek félnek az osztályfőnöktől, meg néhány másik tanártól, vannak klikkek és szerelmespárok, néhányan fújnak egymásra, aztán néha van osztálykirándulás, ahol mindenki rosszalkodik, vannak stréberek és lázadók, van lecke amit meg kell csinálni és hát persze ott a nyári szünidő is.
Jack Welch szerint a vezetők egyetlen feladata, hogy bőségesen jutalmazzák a cégért vérüket áldozó kollégákat és szórják ki azokat, akik nem teszik magukévá az eszmét, az emberi tényezőket- kedvesség, empátia, stb - pedig ne vegyék figyelembe, csak a profitot. (Bevallom, ezen a ponton még a Gulag is eszembe jutott.)
Jó, világos, mi más lenne a célja egy üzleti vállakozásnak mint a meggazdagodás, de olyan kibaszott kíméletlenség árad ennek a seggfejnek minden szavából, hogy az élettől is elmegy a kedvem.
Persze azokat is megértem, akik multiknál dolgoznak, a pénz nagy úr, ráadásul általában mindenkinek elég jól befogják a száját: kapnak kocsit, mobilt, utazhatnak. Igaz, ennek az az ára ugye, hogy agymosott rabszolgákká alakítják őket.
Sokszor gondolkozom azon, hogy megpróbálok én is bekerülni valami kíméletlen céghez, ahol csak kussolni kell és dől a pénz.
Olyankor mindig arra gondolok, hogy én majd úgy teszek mintha belesimulnék a gépezetbe, de titokban lázadni fogok. Csakhogy ezeken a helyeken nincs mintha. Vagy képes vagy a pénzért valóban elkurvulni és hinni a sok faszságban, vagy két pillanat alatt az utcán találod magad.