szerda, január 20, 2010

Kedves tévénéző gyerekek!

El se hiszem, hogy sikerült (majdnem) mindent elintéznem otthon, két hét alatt.
Mindennek persze ára volt: több tonna meghatalmazást írattam, étlen-szomjan fel-alá masíroztam a városban, órákon át mindenféle hivatalok termeiben ültem, szememmel hívószámokat bűvölve és átérezve az ember kozmikus magányát.
Na jó, ne kiabáljuk el: Imrével, a munkaügyis fickóval változatlanul levelezésben állok, de például Melindával (tudjátok, ő a gonosz ügyintéző, aki az utolsó pillanatban megkapta azt a bizonyos papírt, amiért cserébe adott nekem egy másikat) időközben puszipajtások lettünk, nem is csoda: naponta kétszer hívtam, esküszöm hiányzik...

Nos, otthoni tartózkodásom és a hivataloknál tett látogatásaim után azt mondom feleim, hogy le a halálbüntetéssel.
A bűnösöket egyszerűen küldjük csak az elműbe.

2 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.