nem mondhatom el senkinek...nem is mondom el senkinek

Be kéne fejezni az énblogolást* - újabban valahogy már nem akarom elmondani mindenkinek...annyira személyes dolgok azok, amikről az ember ír (pedig az igazán személyesekről a legtöbben valószínűleg mélyen hallgatnak), mostanában még a kommentelést is huszonötször meggondolom és vannak olyan postok, amiket olvasatlanul vagy félig olvasottan inkább bezárok, mert valahogy úgy érzem, mintha valakit meglestem volna zuhanyozás közben.
Öregszem, szemérmesülök. Vagy mi.






*nem, nyilván nem fejezem be, írni jó, kiírni meg még jobb