Akárhogy csűröm-csavarom, mindig arra jutok, hogy én nagyon haragszom a világra azért, mert senki nem segít nekünk, úgyhogy el is határoztam, hogy ha kicsit nagyobbak lesznek a gyerekek, akkor én valamilyen módon fogok segíteni kisgyerekeseknek - persze főleg ikreseknek szeretnék, mert az ikrezésről pontosan tudom, hogy mennyire nehéz.
Most egyelőre csak annyit tudok másoknak segíteni, hogy ruhákat adok ajándékba, az nekem mindig nagyon jó érzés, mert én is annyira hálás voltam annak idején, mikor mi kaptunk rengeteg ruhát.
Én szívesen bébiszitterkedem, ha kapok egy cselédszobát, a legnagyobb örömmel leköltözöm Toscanába is.
VálaszTörléshát igen, sajnos cselédszobánk nincs:) - de most nem is feltétlen gyerekfelügyeletre gondoltam, hanem ilyenekre, hogy mennyire jó lenne ha valaki néha-néha elmosogatna, beszélgetne velem egy órácskát, beszélgetne a gyerekekkel egy órácskát, főzne valamit és elhozná hozzánk, bevásárolna nagy ritkán (és ezek havonta egyszer is jók, a minimális segíség is szuper),vagy mittomén, nekem már az is jólesne, ha valaki néha megkérdezné hogy vagyok...van egy csomó ilyen-olyan szülésfelkészítő, meg magzati kapcsolatápoló (vagy valami ilyen marhaság), meg szoptatási tanácsadás, de hogy később mi lesz és hogy mennyire magára marad egy anya sokszor, arról soha nem beszélnek. szóval én azt hiszem ilyenben akarok segíteni majd valakiknek.
VálaszTörlésHogy vagy?
VálaszTörlés:)) borzalmasan, köszönöm
VálaszTörlésNa, hát nem a sanyarú sorsodra akarom felhívni ezzel a kommentemmel a figyelmed (és itt tenném hozzá: tök kedves tőled, hogy mindenek ellenére erre jutottál, hogy akkor majd te segítesz), de azért halkan megjegyezném, hogy korántsem mindenkinek ilyen nehéz... (Értem ezalatt, ha otthon maradsz, a barátok ugyanúgy felugranak egy ráérős délután és vagy veled dumálnak, vagy a gyerekekkel, tesó átmgegy, unokanővér/anyós/nagyszülők...stb. elviszik hétvégére a kölyköket, vagy otthonmaradnak az alvó poronttyal, míg ti elmentek egy Balaton koncertre, vagy moziba.) Szóval sok barát és rokon kell. Nem lehet ott olyanokat szerezni? (Jó, tudom, nem.)
VálaszTörlésaz a baj, hogy én nem hiszek abban, hogy ha otthon lennénk, akkor sokkal több segítségünk lenne - az én szüleim meghaltak, Marci szülei vidéken élnek, maradék rokonaim pedig betegek/öregek, maradnak a tesómék, akik dolgoznak látástól-vakulásig.
VálaszTörlésmindenkitől azt hallom egyébként, hogy valahogy sajnos sosem ér rá senki ismerős/barát/rokon, amikor kéne...és hát Houstonban is voltak ismerősök,fizikusok főleg, még olyan (lány) is volt, aki szerette a gyerekeket - ez ott nagy dolognak számított, a többségük úgy bámulta őket, mintha leprások lennének -, de még nekik se jutott eszükbe mondjuk eljönni látogatóba, vagy ilyesmi...nem, az emberek csak családon belül tudják elképzelni (na ott se nagyon sokszor), hogy segítsenek egymásnak, szerintem ez végtelenül szomorú.
(ja és persze jellemző módon egyetlen barátnőmnek sincs gyereke, én annyira nem tudom elképzelni, hogy lelkesen pattognának a gyerekek körül;))
VálaszTörlésFel eve koltozott a szomszedba egy gigajofej no a cuki oteves lanyaval, idonkent megsetaltatjuk egymas kutyait meg vigyazok a gyerekere (az en gyerekem mar vigyaz magara), meg sutottunk sutit a kislannyal.
VálaszTörlésNekem Olaszorszagban is volt olyan utcaszomszedom, ket helyen is, akivel segitettunk egymasnak, meg osszejartunk kezimunkazni, en tanitottam a lanyat uszni.
Mondjuk ez inkabb kolcsonossegi alapon mukodik altalaban.
hát igen, az ilyesmi jó lehet, csak ehhez kell megfelelő szomszéd;) - én szívesen segítenék csak úgy, viszonzatlanul. majd egyszer.
VálaszTörlésMolly, én szívesen csetelek veled, az nem jó? :))
VálaszTörlésnem tudom, még nem próbáltuk:) de ugye nem fogsz olyanokat mondani, hogy "neked legalább van gyereked"? mert akkor nem jó;)
VálaszTörlésHát ez jó kérdés. Én alaból hiszem, hogy mindenkinek megvannak a maga problémái és h ezek egyenértékűek. Még akkor is, ha most konkrétan azt gondolom, h ha lenne egy gyerekem, nem lenne többé gondom-bajom a világgal. :))
VálaszTörlés(ami nyilván nem igaz, tudom, tudom)
én meg még mindig azt mondom, hogy keserűen csalódni fogsz, ha nem változtatsz ezen az idealizált elképzeléseden. nagyon nehéz dolog gyereket nevelni, még akkor is, ha sok szépeség van benne. őszintén mondom.
VálaszTörlés