Azt hiszem az (engem legalábbis folyton gyötrő) anyai bűntudat újabb fázisába kerültem: ha bármilyen elváltozást észlelek a gyerekeimen, akkor azt azonnal rákként diagnosztizálom, miközben ostorozom magam, hogy az én elképesztően szar génjeim* tehetnek mindenről...
*hogy egyszerű legyek: az egész családom rákos (volt)