Azt hiszem a tanárok itt a tanári karban csak arra várnak, hogy megsértődhessenek és felháborodhassanak valamin. Jó, nekem a legtöbb emberről is ez a teóriám, a magyar emberről legalábbis.
Eh, olyan, mintha elszúrtam volna valamit itt a munkámmal, pedig pontosan tudom, hogy nem - mindenesetre számosan úgy tesznek, mintha felháborító hibát vétettem volna.
Eddig nagyon dühös voltam, de most kegyesen úgy döntöttem, hogy oké, ha ők ettől boldogok, ám legyen: háborogjanak kedvükre egész nap, úgyis világos, hogy ez egy komoly örömforrása itt mindenkinek.
PS.: Most beszéltem a véreredményemről egy nemorvossal - aki csak ápoló, ő vette a vért - és azt mondta, hogy ő ugyan nem ért hozzá, de ilyen gyönyörű inzulin eredménnyel egy percig se aggódjak (és ő személy szerint nagyon irigyli), dobjam el a leleteimet és élvezzem a gyerekeimet; van egy kis D-vitamin hiányom, de amúgy kutyabajom...jaj, megőrülök, komolyan. Sajnálom, hogy ennyi információ áramlik ránk mindenhonnan és mindenki mindenhez ért és mindent megszakért és mindez hozzáférhető, plusz ahány orvos, annyifélét mond, megbolondulok.