szerda, április 30, 2008

szemet fogért, fogat szemért, szemért fogat, satöbbi satöbbi

Egyébként az utóbbi időben halálbüntetés-párti lettem: az állatkinzókat oroszlánok, medvék, esetleg krokodilok közé vetném, a helyes kis vérfertőző, a pincében focicsapatot nevelő papáknak pedig nemes egyszerűséggel kitépném a szívét.

Helyes lány vagyok, mindenki megmondhassa.

helyzetjelentés

És most kórusban kezdjetek sajnálni: a holnap reggelt én csak azért fogom élvezni, mert számításaim szerint reggel hétkor senki sem fekszik majd a tüdőmre a hatos villamoson, de húzhatom az igát végig a héten, faszom, pedig már felmondtam és mégsem, ma ránk szóltak, hogy ne beszélgessünk munka közben - épp M-nek magyaráztam, hogyaszongya emlékszel a gyógymódra: szalonna, pálinka, pina -, two days to go, bűntudatom van, mer ma futás helyett a tesóméknál halálra zabáltam magam. Meg söröztem. Boroztam is. Tipikus ergya vagyok.

(morogva elkullog)

Férfiagyvelő

Hát én meg akarlak dugni bébi, de nem ígérhetek neked semmit; szerelmet, házasságot végképp nem, dehát jó lenne azért ha te minden ilyent akarnál, merugye csak a büdös kurvák nem szeretnek bele egy olyan tökös csávóba mint én, az ilyen gusztustalan nők kefélnek fűvel-fával, érzéketlenek, önzők, férfiasak, hát nem akarhatod, hogy ezt gondoljam rólad, legalább akkor akarj valaki máshoz menni, picsábamár, micsoda nő vagy te, a végén még kiderül, hogy gyereket sem akarsz, hát milyen a te biológiai programod anyukám, te beteg vagy, egy senkiházi nyomoronc szajha, megduglak és eldoblak, azt érdemled, de kutya kötelességed szenvedni, nyivákolni, jajveszékelni, mer te engem akarsz és azért kell engem akarnod, hogy én ne akarhassalak téged.



PS: Lehetetlen, hogy egy nagy csapat diplomás közül senki ne tudja mi az a katatón skizofrén...

kedd, április 29, 2008

Az anyám azt mondta, csak el akarta kerülni a nagyobb bajt, ezért ment orvostól orvosig, meg akarta tudni, hogy hol a gond, nem tudta akkor, hogy ez a nagyobb baj, ma már nem akarná tudni, ezt mondja mindig, nem tudom mit gondoljak erről, kemósugár kombó, hát igen, valószínűleg minden percben felteszi magának a kérdést, hogy így minek élni, kell-e mindenáron élni (nem), szeretnék egy kicsit az anyám fejébe bújni és megtudni mit gondol, a tehetetlenség megöl engem.


(csak a humor óv meg a tébolytól)

"Jack watches Tyler go"

Egy csomó mindent megtudok magamról a blogomat olvasgatva.

sucker love

Olyan magányos vagyok, hogy még annak is örülök, ha SAP-ben requestet adnak fel a nevemre: addig is foglalkozik velem valaki ugyebár.

(Dehát dugjál már valakivel, az isten áldjon meg.
Nem dugok, amíg nem leszek szerelmes, megmondtam. Szerelem nélkül dugni unalmas.
Meddig bírtad a múltkor ugyanezt? Fél évig?
Mér, ha dugok akkor jobb lesz?
Hát persze, dugni jó. De ne járj senkivel kérlek, olyankor tiszta hülye vagy.
Oké, akkor dugok, megbeszéltük.)


Amúgy meg van új szerződésem, szép új világom, íróasztalom, net ID-m, saját lámpám, liftkártyám nincs (a kurva anyját mindenkinek ezért), szép nagy ablakom, faszhiányom, opsom, kisfőnököm, nagyfőnököm, közepes főnököm, eszkalációm, ügyfelem, new accountom, egy életem, egy halálom, képzelt rákom, fáradtságom.

Nemkreténség day one

A nemkreténség első napján pokoli szorongással és szívdobogással ébredek, tíztől telekonferenciázni kell az új főnökömmel, meg amúgy is, a szorongás alap, a nemkreténség nagyon komoly elvárás egy érzelmi kreténtől, brutális változás, figyelj, el kell döntened: vagy visszatérsz majomba, vagy vár az atombomba, nincs más út, hidd el, mi vagyunk a nyomorult generáció, én csak nyolcvankilenceseknek hívom magunkat és már meg is beszéltem egy haverommal, hogy hatvan évesen találkozunk a János hegyen és lelőjük egymást, én nem leszek magyar nyugdíjas, nem én.

Én élvezem az életet, de az élet nem élvez engem. A rák az én nagy tanítóm. Mekkora kalap kaki, mekkora kalap kaki, mekkora kalap kaki, mekkora kalapkaki,mekkora kalap kaki, mekkora kalap kaki,mekkora kalap kaki, mekkora kalap kaki ...

hétfő, április 28, 2008

majom vagy atom

Nem akarok többé érzelmi kretén lenni

apró

Letális izomlázamat potens férfira cserélem, minden megoldás érdekel. Válaszokat a "Csak büdös ne legyen" jeligére várom a kiadóba.









update (háztartási katasztrófa okán): hercig vízvezeték szerelők előnyben

vasárnap, április 27, 2008

lol

A saját lábam dobogását hallgatni futás közben egészen ősi élmény, nagyon kúl, fontosnak tartom továbbá megjegyezni, hogy ma párszor felröhögtem futás közben, mer eszembe jutott, hogy amikor együtt laktunk, az István az üzenetrögzítőre nyihogott (tudjátok, ahelyett, hogy aszonta volna, ez itten az ilyen meg ilyen szám, most nem vagyunk itthon, dehát), melynek következtében az üzenetek mindegyike sikoltozó röhögés volt.

Köszönöm a figyelmet.

Nem vénnek való fenék

Zsírt égetek, fát nevelek, francba már, hogy a legújabb méregdrága nadrágom is lötyög a derekamon, meg lóg a töpörödött seggemen (kurva jó, természetesen, csak gyűjtsetek már új ruhára nekem plíz, köszi) és aztán még az is van, hogy én itten nem értek valamit, mer egyszerűen nem tudom felfogni, hogy mér kell az ösvényről letérőket rikoltozva visszalökdösni a sziklákról, hát tudnak ők vigyázni magukra biztosan ha ilyen bátrak, explain this to me, like I'm a four-year-old, okay?

nem 'ha-világi'

Bűntudatom van mert nem gondolok a jövőre.

"Ez egy veszett fazék"

Faszér pattan ki a szemem vasárnap fél hatkor és mér kell olyat álmodnom, hogyaszongya az ember nem kaphat meg mindig mindent azonnal, egzisztenciális meg morális álmaim vannak kérem szépen, rettegek, hogy rákom van, ez a legújabb szórakozásom, a kezdődő elmebajom nyilván, a macskának meg hiába parancsolgatok, hogy takarítson amíg futok, csak heverészik meg szpídezik itthon egyedül, már az állatok sem a régiek, az emberek meg végképp, tudományosan lemondok az emberekről, génhibásak azt mondom, de mindeközben persze én vagyok génhibás, sajnos nem értek saját kínaiul.

Kicsit rossz most, de elmúlik
.

fyi

Ha szomorú vagyok, újabban fétispornót nézek, talán azért, mert kevés viccesebbet tudok elképzelni egymásban matató búvárruhás, gázálarcos embereknél.

szombat, április 26, 2008

There Will be Blood

Be kéne tiltani a kilencven percnél hosszabb filmeket és kész.
Egyszerűen tűrhetetlen, hogy manapság már minimum két órás egy film, lassan több napi hideg élelmet, bicskát meg sátrat kell vinni a moziba, elképesztő, de tényleg, először éber kómába estem - oké, mióta az anyám beteg, durván dekoncentrált vagyok, egy percnél tovább csak a szexre meg a sportra tudok figyelni, ja bocs, mindkettővel gondjaim vannak mostanság, szóval ezt nem is mondtam inkább, dehát lusta vagyok kitörölni, meg amúgy is -, aztán kicsit koncentráltam és megtetszett Daniel-Day Lewis arcéle, aztán borzasztóan kellett pisilni, aztán röhögtünk, aztán jött a bowling pályás jelenet - jójó, értem én, hogy nagyon nagyokat mondanak itt nekem, hogy csúnya dolog a pénzéhség, a pszichopátia meg rettenetes és akkor még a csaló, hipokrita vallási vezető szánnivaló jellemét nem is említettük, jaj - és én extázisba estem, mer ha bowling golyót látok megvadulok, de összességében a film bosszantóan Tarr Bélás, merhát nagyon lassan mond olyan hihetetlenül, elképesztően, döbbenetesen durván mélyet, hogy meg kell az embernek pusztulni és hát azok a hangok...; rettenetes ez a zene, biztos nyert egy csomó díjat.





PS.: http://youtube.com/watch?v=Q3SvjSu4R-8

"csak a szerelem óv meg a tébolytól"

Adrian Mole rosszul tudta, mer csak a humor óv meg a tébolytól.
Anyám respect.

"Te szép vagy és az élet könnyű veled, de ha mesélnék magamról az fájna neked"

Csak reménykedni tudok benne, hogy minden "utólag úgyis letagadom"-ember egyszer elnyeri méltó büntetését*.









* i.e egy jó nagy maflás

"hülye angolok, angol hülyék"*

Magára vessen, aki - szokásától eltérően, mer rendes gyerek vagyok amúgy - éjszaka zabál: azt álmodtam, hogy a Balatonon elveszett a Fanni és helyette találtam egy nagyon hasonló cicát, de ő nem volt sehol, pokoli álom, most úgy érzem magam, mint akit egész éjjel rugdostak, ráadásul nem tudok sehova menni, mert a macskát kell megkönnyebbülten csókolgatnom.


*Te nem dolgozol szombaton?
Nem, mi angolok vagyunk.

Molly baráti törvénye

Néha hagyni kell, hogy a barátaink szaros gödörbe essenek.
Mindenki keres valakit. Az is aki nem.

péntek, április 25, 2008

"For all the mommy things she's done"

Ülünk délután a szobában és kínunkban nézzük a Mónika show-t, dermedten hallgatjuk, ahogy egy makkos cipős derék nagy barom zagyvál a szerelemről, a változásról meg a családról és akkor az anyám azt mondja: ilyen lenne, ha az állatok megszólalnának, én meg röhögök, merhát ez ugye remek poén, az anyám meg beszél, idétlenkedik, valahogy olyan mint régen, de persze minden teljesen más, nem, nem hagyja vigasztalni magát, egyszerűen gyűlöli, hogy kihullik a haja (én mit hisztiznék, te jó ég), én meg nem beszélem le erről, végre valamit nem némán tűr, hadd utálja, hadd beszéljen róla, épp ideje, hogy mi befogjuk a szánkat, aztán otthagyom őket, mer élni kell ugye, az anyám még hajt is folyton, mondván, hogy ne legyünk mindig otthon, csináljuk a dolgunkat, így aztán pár órával később olyan spare-t dobok, hogy elélvezek tőle és a sápatag egómat még olyan mondatok is egészen felturbózzák, mint egy kevéssé szofisztikált hát hogy a faszba ne szeretnélek bazmeg...

csütörtök, április 24, 2008

hardcore

Prodigy-re eveztem hét kilométert, holnap nem tudom majd felemelni a karom ha öltözöm, a jobb lábam még mindig halott, aki fut, fusson helyettem is, szexuális frusztráltságom a topon, pedig - pont azért, te hülye - hajmeresztő méleket kaptam ma (igen, célozgatok, na és?), ígérem, ha már eleget dugtam, férjhez megyek, ma nagyon sokatmondóan azt mondtam az egyik kis kollégámnak, hogy te jó fej vagyok, az anyám hangja szomorú volt a telefonban, kicsit sírtam a klotyóban ezért, nem, már nem vagyok szerelmes az Istvánba, de valaki mondja meg milyen az élet.







PS.: Még sok boldogabb születésnapot kívánok az apámnak, aki remélhetőleg nem olvassa ezt a blogot.

gonosz

M: Valamelyik nap baromira el akartam küldeni egy sms-t, ami így szól: 'Shall I kill Fanni? (execute your pet, you know)'

"én a hajat kedveltem mindig"

Én tudom, hogy ez baromság, meg a legkisebb baj most és hogy van paróka meg faszom, de tegnap vagy egy fél órát bőgtem azon, hogy az anyámnak hullik a haja.
A haj valahogy szimbóluma az életnek meg az egészségnek. Szimpátiásan és is kopaszodom, remek.

"van-e valaki aki hozzá hasonló"

Tegnap fél hétkor eldőltem mint a zsák, utoljára csecsemő koromban aludtam ennyit, akkor persze még nem volt feltűnő, bár szó se róla, csecsemőként elég extravagáns voltam, szivaroztam meg ifát vezettem, szóval.

szerda, április 23, 2008

VGCS

K: Jézusom, de vonalban van, mi a szart mondjak neki?
M:Lágy alt hangon kérdezd meg, hogy 'Why don't you just piss off deary'?

"Walk away to save your face"

Egy köpedelem volt a mai nap (pusztíts el vagy hozz egy ágyat), szorongva négy órát aludni minek ugye, hosszasan lógtam a cseten és kikezdtem a cég összes dolgozójával - nem, nem vagyok ekkora ragadozó, csak a már megpuhított alanyokkal fecserésztem -, kibaszottul tavasz van, a férfiak szépek és azt hiszem van mégis libidóm, az új csoportommal az az egy baj van, hogy egyetlen pasi lesz benne, naná, hogy buzi, tehát gyorsan kell ficánkolnom, ejnye, de azér meg igenis, addig kell dugni amíg lehet, jóvanna, szép azér a lelkem, csakhát kibaszottul tavasz van, a férfiak szépek és azt hiszem van mégis libidóm, meg tudom magyarázni, én kéremszépen mindent meg tudok magyarázni, megtanultam a bölcsészkaron hogyan kell az égvilágon minden, de minden hülye szart megmagyarázni, úgyhogy igenis tudományosan vagyok szexuálisan mániás állapotban, bármit jelentsen is ez.

helyzetjelentés

- utoljára az államvizsgám előtt szorongtam ennyire álmomban
- semmi kedvem dolgozni
- idegragyák nőttek a fejemen
- a macska szép
- én ronda vagyok
- nem, nem fogok menstruálni
- az oroszlánok délután négy órakor mennek a tánctanárhoz
- mindenkit szeretek aki futni szokott
- már vége a postnak
- ma nyakon vágom azt, aki legelőször mondja majd, hogy 'rikognájz'
- hülyék, ne olvassátok, már vége

helpdesk (two weeks to go)

F for Foxtrot
U for Uniform
C for Charlie
K for Kilo
O for Oscar
F for Foxtrot
F for Foxtrot

kedd, április 22, 2008

K.CS.B.B. (sms)

(was?)

Ejnye, még ennyit se tudsz újmagyarul?!
K.CS.B.B.: kurvára csípem a blogod bébi.

Eszter hagyatéka

Émelyítő, lassú, fölösleges, hiteltelen, modoros és hazug.
A patkányfejű Cserhalmi olyan benne, mintha egy Koltai filmben játszana egy csetlő-botló lúzert, láthatóan fogalma sincs a figuráról, Márai meg alapvetően rettenet, sajnálom, de így van.
Az Etűdök gépzongorára mindent elmondott már a témában, szóval.
Az egészben az volt a legjobb, hogy D aszonta mikor meglátott, hogy jé, de jól nézel ki, hogy csinálod?

hétfő, április 21, 2008

"hiszen a költészet ő maga"

Mici: A zenészek olyan érzékeny, különleges emberek.
Molly: Jaja, az Istvánról például annak idején a barátai meg a családja azt képzelte, hogy zseni, mivel rejtélyes pofával, némán ült egész nap. Pár évvel később, egy gyenge pillanatában bevallotta nekem, hogy mindig arra gondolt olyankor, hogy szarnia kell.

(Lapzárta után érkezett:

Semmi érdekes nincs a fickóban, kurva életbe.)

"nem akarok mást, csak téged se akarlak"

M: Na és nincs itt valaki, aki bejön?
WT: De, van, de tudod, a szokásos történet: ő kellene nekem, de én nem kellek neki.
M: És nincs még valaki, aki tetszik neked?
WT: Naná, hogy van.
M: És ki az?
WT: Hát te, te hülye.

jaja, WT-vel kibékültünk, megbeszéltük a hozzáállási problémáimat, majd a cseten arról győzködött egész délután, hogy minden ember egy csoda és hogy én egy hülye vagyok, amiért nem találok mindenkit különlegesnek, hiszen mindenki rejtélyes és izgalmas és egyedi a maga módján. Hiányzik belőlem a nyitottság, ezt mondta, meg a szeretet, még az is hiányzik, ejnye és tényleg, milyen igaza van, ma reggel például majdnem felrúgtam pár emós gyereket az utcán.

A dolgok úgy oldódnak meg, hogy elmúlnak.

(Nem, nem fasz-, hanem szeretethiányom van.)

némaüzem

----------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------ide most egy csomó------------------------
dolgot----------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------------------------
nem------------------------------------------------------------------
-------------------------------------------------------------------------------
-------------------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------írok le







PS.: Szerelmes vagyok az Istvánba. Pontosítok: mindig is az Istvánba voltam szerelmes.
Akkor is, amikor nem.

"Im deranged down down down"

Én kérem akaratomon kívül szoktam belekeveredni mindenféle izékbe, én sajnos véletlenül flörtölni kezdtem az egyik informatikus fiúval, aki elég öntelt gecinek tűnik ahhoz, hogy érdekes lehessen, de lássuk be, nincs libidógyilkosabb annál a mondatnál, hogyaszongya: A kedvenc filmem a Remény rabjai.

vasárnap, április 20, 2008

fyka

Ma a nácizmust nárcizmusnak olvastam és csodálkoztam is, hogy Ratzinger úr mi a csudának foglalkozik ilyen aljas személyiségtorzulásssal, dehát.
Szeretném továbbá azt is elmondani, hogy a libidó megszűnése azért jó dolog, mert az embernek egy csapásra elillannak a szexuális problémái.
Na csókjaim.

"cause baby when I heard you, for the first time I knew, we were meant to be as one"*

M: Úristen, de szar hangja van Kylie Minogue-nak.
D: Hát igen, ilyen fasszopó...
M: Az milyen? Mintha benyelt volna egy kis gecit, vagy mi?
D: Elképesztő, hogy velem mindig ilyen IQ mínuszos párbeszédeket folytatsz.
M: Mér, beszélgessünk inkább Nietzschéről?







*
rettentő kínos, de imádom ezt a számot

Adásunkat megszakítjuk

Sajnálom, de nincs mindenkinek párja.

Fülöp, a szimbólum

Olyan volt nekem a Fülöp, mint némely férfi az életemben: rövid ideig kínzott és utált (folyton azon gondolkoztam mikor halálra karmolt és harapott, hogy mért nem szeret), majd hirtelen elhagyott.

helyzetjelentés

Meggyőződésem, hogy az izomláz lehet halálos kimenetelű.

lol

G: Te pont úgy beszélgetsz, mint azok az emberek, akik utálnak magukról mondani bármit is, ez nem jó, mesélj valami érdekeset nekem, na, kérlek.
M: Csak nagyon szövevényes és dögunalmas történeteim vannak. Biztos, hogy akarod?







PS: Nem szép dolog, hogy leitatnak és kiszedik belőlem az aljas kis titkaimat...

"A szavakat meggondolatlanul használtam"

Tegnap kisebb riadalmat okoztam az asztaltársaságban amikor azt mondtam, hogy ha ellenkező nemű barátunkat* tiszteljük, becsüljük, szeretjük és ő időnként dugni is akar velünk, akkor barátságból illik vele lefeküdni néha. Nem kell a szexet túldimenzionálni.









*
azonos nemű barátainkról már nem is mertem nyilatkozni...

szombat, április 19, 2008

"I don't care if you don't want me 'cause I'm yours, yours, yours anyhow"

Na szia, hogy van a kis Lajoska*? Hogy vagytok? Találkozzunk már, gyere el a május 20-i koncertünkre, nem, ez nem az Eric Sumo, már egy éve nem velük játszom, az valahogy olyan zene, hogy annyit kell gondolkodni rajta, hogy már én kértem elnézést a színpadon. Nem, nem kell ezt túlmisztifikálni, én zenélni akarok, nem túlhisztizni, különben is, rocker gyerek voltam mindig bazmeg, a rockból táplálkozom, bonyolítsa más a dolgokat faszom.**










*
az anyám
**
szerelmes vagyok az Istvánba


PS.: http://youtube.com/watch?v=MPw1i9dAJiQ

helyzetjelentés

- szarrá ment a talpam, úgyhogy nemhogy futni, de járni sem tudok (volt egy ismerősöm, aki imádta a habcsókot és mindig hányásig tömte magát vele, na így vagyok én a futással: addig csinálom, míg meg nem rokkanok; asszem lassan sikerül ezt a szép célt elérni)
- a macska újabban a karomba gömbölyödve alszik, elviselhetetlenül aranyos
- arról a döbbenetesen izmos seggű fickóról álmodtam, akit tegnap a konditeremben láttam és akinek a Gellért-hegy összes bokra a hátába volt varrva; nem örülök
- minél több csoportban dolgozik az ember, annál több tüdőrák bulin kell részt vennie; szintén nem örülök
- meguntam a frufrumat és a fekete színt, most épp a kopaszsággal kacérkodom (nem, tényleg nem tudok mit kezdeni magammal, esetleg varratok a seggembe valami szittya motívumot)
- faszom

péntek, április 18, 2008

I realized what a 
terrific person she was and-and how much
fun it was just knowing her and I-I
thought of that old joke, you know, this-
this-this guy goes to a psychiatrist and
says, "Doc, uh, my brother's crazy. He
thinks he's a chicken." And, uh, the
doctor says, "Well, why don't you turn
him in?" And the guy says, "I would, but
I need the eggs." Well, I guess that's
pretty much how how I feel about
relationships. You know, they're totally
irrational and crazy and absurd and ...
but, uh, I guess we keep goin' through it
because, uh, most of us need the eggs.

M&M

Molly: Én egyáltalán nem értem a férfiakat.
Mici: Pedig nagyon egyszerűek. Dugás, számítógépes játék, dugás, számítógépes játék, seggbedugás, számítógépes játék...ja és meccs.
Molly:Van amelyik cifrázza és iszik is.

respect Szombathely*

Pilinszky János: Parafrázis

Mindenki táplálékaként,
ahogy már írva van,
adom, mint élõ eledelt,
a világnak magam.

Mert minden élõ egyedûl
az elevenre éhes,
lehet a legjobb szeretõd,
végül is összevérez.

Csak hányódom hát ágyamon
és beléreszketek,
hogy kikkel is zabáltatom
a szívverésemet!


Miféle vályu ez az ágy,
ugyan miféle vályú?
S mi odalök, micsoda vágy,
tündöklõ tisztaságú!

Szünetlen érkezõ szivem
hogy falja föl a horda!
Eleven táplálék vagyok
dadogva és dobogva.

Eleven étketek vagyok
szünetlen és egészen;
emésszétek föl lényegem,
hogy éhségtek megértsem.

Mert aki végkép senkié,
az mindenki falatja.
Pusztíts hát szörnyû szerelem.
Ölj meg. Ne hagyj magamra.






* Jordán Tamás vagy ezer kölöknek tanított meg egy részletet ebből a versből. Bármikor olvasom, mindig sokkot kapok annyira zseniális.

"gondolat-szó-tett azonossága"

Rendkívül racionálisan élem az életem: amikor negyven perc futás után szétmegy a hátam meg a talpam és megbeszélem magammal, hogy jó, akkor itt a vége, elég volt, ne tedd tönkre a lábad, akkor szinte ezekkel a gondolatokkal egyidőben emelek kicsit a sebességen.
Amúgy mondtam már, hogy szeretem a férfiakat?
A szögletességüket, a hangjukat, a szagukat, a szőrösségüket, a furcsaságaikat, a geciségüket, az érthetetlenségüket, a hallgatagságukat, a bátorságukat, az erejüket, igen, határozottan szeretem a férfiakat, a férfiak szépek.
Ezért is történhetett, hogy ma kedvesen azt mondtam az egyik kollégámnak: ha férfigyűlölő megjegyzésekre vágysz, fordulj hozzám bizalommal.

"Don't forget to be the way you are"

Van nekem egy súlyosan orthorexiás kollégám, aki elég régóta nagyon durván küzd ezzel a bajjal, állítása szerint amióta az eszét tudja retteg a betegségektől, sosem eszik édességet, sosem iszik alkoholt, csak biocuccokat hajlandó enni és inni (ha pizzát rendelünk bent, akkor kábé sírva fakad az undortól), füstös helyekre belépni sem mer, folyamatosan vesetisztító teát iszik, mivel fejébe vette, hogy kétszáz évig akar élni (azt állítja, hogy nagyon hosszú ideig tart, míg meggazdagszik) és persze ennek megfelelően gyenge és beteg folyamatosan, szerintem súlyosan vitaminhiányos, mert iszonyatosan fázik, kabátban, sálban és sapkában ül a dögmeleg teremben, hisztizik a légkondi miatt (ezt mondjuk jogosan teszi), állandóan herpesze van, amit látványosan keneget, mindig rosszul érzi magát (tuti, hogy éhes is), itt fáj, ott fáj, tegnap például diadalmasan közölte velem, hogy kandidás, ma reggel pedig bejelentette, hogy izomsorvadása van, mire én harsány kacajjal javasoltam a pálinkát, a szalonnát és a pinát gyógymódként, de csak legyintett és közölte, hogy jövő héten elmegy egy természetgyógyászhoz.
Büszke vagyok magamra: mióta szemben ül velem és kezelésbe vettem a lelkét, egész sokat nevet (remek humora van amúgy, nagyon önirónikus és iszonyat jó rejtett poénokkal operál), meg láthatóan örül, hogy végre valaki foglalkozik vele.


Méghogy én vagyok bolond...

Inkább nem mondok semmit

-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
PS.: De, mégis. Szóval: picsábamár.

csütörtök, április 17, 2008

"Az igazi szerelemben nem hiszek, a mocskos szerelem nem éri meg"*

Sajnálom, de egy csomó embert félretájékoztattak (meggyőződésem egyébként, hogy ez az európai kultúrkör tévedése): az életnek nem a szerelem az egyetlen értelme, én például a saját bőrömön tanultam meg, hogy ez micsoda marhaság, egy csomó időt elpazarolva a szerelem miatti luxusnyavalygással.
Az életnek szaga van, meg fröccsen és történik és zajlik és bár nem habostorta meg méznyalás, azért szép nagyon.
Még akkor is, amikor nem.








* pusztító szereleméhségem csak délibáb, szarok rá (nem beszélve arról, hogy tíz évente egyszer vagyok szerelmes, tehát nincs miről beszélni)

szerda, április 16, 2008

"Nem dolgozni jöttem ide, Nem dolgozni jöttem ide, Törpefejű, mit akarsz tőlem?"

A customer specifikus process-ek ownere a vodafone, mert még transition fázisban vagyunk, ezt a gyöngyszemet muszáj volt megosztanom veletek, ez olyan szép, hogy az ember sírva hányna (mostanában ezek jutnak eszembe megoldásként, nem kell hőzöngeni), ma azt mondta WT (akiben egyetlen pillanat alatt csalódtam ezáltal), hogyaszongya Angie, neked mostanában hozzáállási gondjaid vannak, nyilván ezért nem akarnak átvenni; na mostan ezt úgy érti ez a kedves fiú, hogy, mi, a helóták, azaz két külsős kontraktor cég által alkalmazott gályarabok normális esetben fél év után nagyjából automatikusan átkerülünk az anyacéghez ha elég jól lökjük, naná, hogy az én átvételem csúszna egy hónapot - valami homályos ok miatt, de azt hiszem leginkább a kurva anyját mindenkinek - ha nem lennék ekkora isten és nem sétálnék be elegánsan a cég berkeibe május ötödikén egy rakás pénzért, a hozzáállásom az igen, az bajos, egészen pénzcentrikus (atta zsidaja), meg hát amilyen az adjon isten, ejnye, ez a valamit valamiért, ez nem megfelelő, a jó rabszolga befogja, egy szó nélkül engedelmeskedik, kussolva végrehajt, túlórázik, robotol, érthetetlen és értelmetlen processeket követ, mindenféléket implementál rogyásig, céges pólóban vigyorog a céges képen, teambuildingen tülekedik, a rabszolga örül neki, hogy itt lehet, nem, neki nem lehetnek hozzáállási problémái.
Csakhogy Angie-nek vannak, mer Angie nyíltan lázad, ellenáll a hülyeségnek, próbálja racionalizálni a dolgokat, bosszantja, hogy nincsenek normális szabályok és határok, Angie egy kelés a csoport testén, ezért szerencsére kivetette magából a rendszer, na jójó, Angie vetette ki magát a rendszerből inkább, ne feledjük azonban, hogy Angie egy szemfüles mázlista és most kicsit megfogta az isten lábát, sej.





PS.: Van nálunk egy Molli nevű új rendszer, mindenki utálja.

"lehet egy macska is megalkuvó"

Egyébként meg hallottam hajnalban, hogy a Fanni azt dünnyögi: éhes vagyok, mint a picsa.

"senki sincs, aki segítsen" (fájdalmas verzió)

Ha igazán őszintén viselkednék és mindazt kiadnám magamból, amit érzek és amitől jó lenne megszabadulni, akkor - hát igen, kénytelen vagyok ezt beismerni most már, ahogy kezdek a tagadásból depresszióba süllyedni - összegörnyedve sírnék egész nap.

Kedves Molly Bloom!

Jól csináltad, remek voltál, gratulálok.*

(meghajol és el)



*kisbetűs rész, hogy a tévénéző gyerekek is értsék: jobb hely - bár ugyanaz a cég -, több pénzért

kedd, április 15, 2008

"Váci út felelj neki"

Az újabb békávé buli biciklizni kényszerít - üljön a halál két órát dugóban - , ami szép és jó, dehát azér miután végignyomultam a Vácin meg a Móriczon, asszem érdemes lesz beugrani valami tudományos intézetbe, hogy felajánljam tanulmányozásra a retkes tüdőm.

cigarette is a killer

Soha többé ne dohányozzatok, a dohányosok kurva büdösek.
Tudom mit beszélek, ma többször egy dohányos arca hajolt fölém (együtt dolgoztunk a pozícióharcos véglénnyel) és igen, a szájának olyan szaga volt, mintha röviddel azelőtt felfalta volna Angyalföld hetvenen felüli lakosait.
Szerettem volna belehányni az arcába, de félénk vagyok és nőies, így csak magamban gondoltam néhány takarodj már innen a faszba te büdös geci-t.

"bármit csinál, bárhova kerül, bármit tesz ellene, akkor is marad"

Állítólag szombat éjjel elkövettem azt a szörnyűséget, hogy M százhuszonötödik Becherovkáját egy laza mozdulattal a földre öntöttem, miközben azt rikácsoltam, hogy ezt már ne idd meg, menjetek haza a francba, ez a helyes kis sztori nosztalgikussá tett, merhogy vannak piakiöntős emlékeim: egyszer például kidobtak egy kocsmából, mert a velem lévő kedves úriember fejére öntöttem a vébékát, meg aztán az István söreit is előszeretettel basztam a falhoz a koncertek szüneteiben, kicsit morcos volt olyankor úgy emlékszem; Istvánról és a kapcsolati analfabétizmusról jut eszembe, hogy szegény, szegény, szegény két évig rimánkodott, ordított, szűkölt és könyörgött, hogy higgyem el, ő engem szeret, aztán feladta és belépett az egyszemélyes háborúmba, így esett, hogy öt éven át szakítottunk.
Úgy igazán azt bánom egyedül eddigi életemben, hogy akkor elbasztam.

"akkor is, ott is, örökre"

Pár éve találkoztam egy régi családi baráttal a Rác kertben és emlékszem, egész este arról beszélt nekem, hogy a legszebb szerelmi történet amit valaha hallott, a szüleim megismerkedésének története (az apám mindig azt meséli, hogy az anyám olyan szép volt, hogy majdnem beleesett a Balatonba mikor először meglátta).
M remekül reagált mikor ezt elmeséltem neki: akkor te mi a picsától vagy kapcsolati analfabéta?

"All it takes is one decision"

Mikor is szakítottunk? Hat éve? Na, épp ideje volt, hogy kapjak egy lakáskulcsot.


Emlékeztek még arra a mantrára, hogyaszongya 'végül mindig minden jóra fordul'?
Nagyon ajánlom az életemnek, hogy sürgősen szedje össze magát, különben egy megkeseredett, ronda, zsémbes nyomorék leszek.
Én szóltam.

hétfő, április 14, 2008

cosa nostra

Ezt ne írd le, jó?
Oké, de annyit azért leírhatok, hogy 'kibaszott férfiak', igaz?

Nos, a vodkasör még mindig gyilkos szer, engem mondjuk főleg kanossá tesz, ez nem vet ránk jó fényt, rám meg a világra, úgyhogy jobb, ha posztalkoholos depresszióba burkolózom, megint nem iszom pár hónapig, helyes, jól mondod gyermekem, el vagyok keseredve azt hiszem, megyek, bekapom a gázcsövet, de előtte pörgetem még az inboxot kicsit, you know, találtam egy konditermet, ha férjhez mennék valaha, ott töltöm majd a mézesheteket, szerelmes vagyok a konditerembe, futni jó (úristen, én utálok futni), jön a flow meg a fény az alagút végén, összement a seggem, a barátaimat kényszerítem, hogy fogdossák, nahát, milyen kicsi lett tényleg, M-nek ma van a születésnapja, pont olyan mintha rokonok lennénk, hát nem?, boldog születésnapot, az apám nárciszt vesz az anyámnak, én meg nem szeretek senkit, Monday morning blues a javából.
Off I go.

szombat, április 12, 2008

"rám adtak valami ruhát, azt mondták dobjam el a régit"

Tegnap példátlan módon hagytam, hogy bazári majmot csináljanak belőlem, csoportképet az új, csudaszép céges pólóban, kurva anyjukat, mi mindent meg nem tesz az ember a pénzért, én pókerarccal, sokan ujjongva, gusztustalan, faszom, kedves metroszexuális barátommal dobbantani próbálunk, átjelentkeztünk a cégen belül valahová tök legálisan, mázli kell az élethez, ha sikerül, hát földhöz verem a seggem örömömben, az életemnek legalább egy szintjét rendbe kéne hoznom, annyira hiszek benne, hogy mindenért ami történik én vagyok a felelős, hogy szégyellem magam a mostani káoszért, hát micsoda szar életvezetés ez itten kéremszépen, fuck it, Molly Bloom leülhet, egyes.

"oh mein liebe Strauss, the life is hard"

Annyira ki vagyok purcanva a napi tíz óra munkától (folyamatosan túlórázunk és a munkahelyemen negyvenen vagyunk egy teremben, olyan mint a tőzsde, egész nap zsezsegnek és ordítanak és vihognak és mozognak) meg a két óra békávézástól, hogy esténként csak ülök és nézek magam elé, majd egy idő után merev testtel bedőlök az ágyba, a hétvégét meg legszívesebben átaludnám, mert pont úgy érzem magam, mint akit megemésztettek és kihánytak.
Nyugdíjba akarok menni.

A másik oldalon (kritika)

Nem olyan mintha már egy örökkévalóság óta ülnénk a moziban?

péntek, április 11, 2008

"Mikor születtem, a kezemben kés volt - azt mondják, ez költemény" (rewind)

József Attila, hidd el, hogy nagyon szeretlek, ezt még anyámtól örököltem

"ez Woody ellenes effekt"

A férfiak általában ott szúrják el, hogy szórakoztatni akarják a nőket. Moziba, meg színházba viszik őket, de én rájöttem, hogy ez a módszer nem jó és igenis, a saját unalmas lényemet kell rájuk tukmálnom.

"such a motherfucking bore"

Épp a Moszkva téri postáról álmodtam, amikor megszólalt az ébresztő.

Nemcsak beteg, de unalmas is vagyok.
Tuti, hogy holnap a hűtővel álmodok. (és igen, vers, hehehe)

szerda, április 09, 2008

RIP MI (Das Leben ist jetzt)

Elvesztettük az egyik kedves kollégánkat. De úgy frankón. Nincsen neki már esze. Pozíciót meg lóvét akar és ezért bármire hajlandó. Fújtatva járkál egész nap és a szemét forgatva arról beszél, hogy le kell tolni az inboxot gyerekek, pörgessük gyerekek, gyerünk, gyerekek.
Az én tevékenységem nagyjából abból áll, hogy elkerekedett szemmel figyelem őt (bevallom, először azt hittem viccel, de sajnos nem), rendkívül hatékony vagyok bezony (Van egy tábla a Tesco-ban, minden este elmegyek oda és felírom, hogy Fuck Off), kibaszottul utálom ezt a munkát, pedig tulajdonképpen egészen vicces: mi adunk hozzáférési jogokat még az atyaúristennek is, ha kedvem tartja, hát letiltom a nagyon embereket a számítógépükről, hehehe, kirúgnának, na persze, szóval nem csinálok ilyent, jó gyerek vagyok, pörgetem az inboxot, közben bámulom a telefont, hogy hívjon az apám, hogy mi van, hogy vannak, mit csinálnak, hol vannak, hánynak, nem hánynak; pörgessük az inboxot mikor az anyám lehet hogy nemsokára meghal, hát igen, a dimenziók azok izgalmasak, nem baj, az élet az egy ilyen, ma például csavarhúzóval nyitottam ki a söröm (vagány vagyok, sörözök miután letoltam az inboxot, háddenem?), több sebből vérzek, fasza vagyok, székre állok, tegnap hajnalig sírtam, tolom az inboxot, néha jó sírni, de tényleg, tolom az inboxot, pörgetem, a szenvedés alapvető oka a nem-tudás, tolom, pörgetem. Az inboxot. Én.

kedd, április 08, 2008

házassági hirdetés

Ezúton keresem remek kézügyességű társam "Hattól fél hétig az új nyakláncomat próbáltam bekapcsolni" jeligére a kiadóba.

Das Leben ist jetzt

Samantha mosolyog a kemó közben. Nyomják bele az infúziót és ő nevetgél meg viccelődik. Értitek, nem hányik, mosolyog meg nevetgél, mer ő annyira fasza.
Buddha azt mondta, hogy távolodjunk el a fájdalomtól. De őt sosem kapcsolták infúzióra.

Ma nagyon fontos, nagyon súlyosan multimérgezett emberek látogattak meg minket, asszem olyan pofával néztem őket mint aki fingszagot érez, nem tehetek róla, amíg csak logós bögrét (a post címe látható a szép piros bögrén, shite) és tollat osztogattak, még elviseltem valahogy a majomparádét, de amikor zászlócskákat kezdtek kitűzni a falra minduntalan felvisítva a cég neve láttán, akkor sajnálni kezdtem, hogy nincs vadászpuskám. Nem tudom meddig viselem el ezt az egészet.
Menekülni kell.
Köpni kell.
Hányni kell.

Túlélni kell.

Kedves tévénéző gyerekek!

A mai nap érdeklődés hiányában elmarad.

hétfő, április 07, 2008

helyzetjelentés

A cég ne vegyen nekem pizzát, őszintébb gesztus lenne, ha mondjuk hurkapálcát dugnának a seggembe, fizessék ki szépen a taximat, ne beszéljenek a csapatról mer sugárban hányok ha sokat gyötörnek ezzel, különben is félő, hogy a magamfajta macskás szingli egyik nap vadászpuskával megy dolgozni (szexuálisan frusztrált szegény, mondják majd akik látásból ismernek), aztán még a végén a birkabaszó nagyon embereket is kinyírja egy szexis mozdulattal, de majd a pizzával betömjük a száját nine-to-five, egyébként szerintem a legboldogabb ember Magyarországon jelenleg Nagy Tereskova Kriszta. Csodálatos lehet abból élni, hogy egy ostoba senki az ember.
Said* nem adja fel, rémes akcentusával a cinikus mosolyomról duruzsol naphosszat.






*bevallom, csak a király neve miatt engedem, hogy hozzám szóljon

Nem vénnek való

D: Ebben a filmben szerepel az a csávó akit utálok, az a hogyishíjják, Tommy Lee Jones.
M: Fúj, az kurva büdös ember.
D: Na az biztos, az tutira az.

vasárnap, április 06, 2008

"S azt mondta nem kellenek a versek, hiszen a költészet ő maga"

M egyébként anno az esküvőnket tervezgette - nekem köszönheti, hogy megmenekült, elegánsan leléptem mielőtt túl nagy baj (esküvő, házasság, gyerek) történt volna -, szóval faszér röhög, persze azóta gyakran megbeszéljük, hogy belepusztultunk volna az együttélésbe, különben meg baromira nem erről akarok beszélni, hanem inkább arról, hogy ma öt hónapja futok rendszeresen, hét kilométerrel ünnepeltem a jeles eseményt, szeretem magam, jó ember vagyok, bár asszem holnap kérvényezem az eutanáziát a Polgármesteri Hivatalban, mire hazajöttem szétrohadt egy nagy rakás csirkenyak a hűtőben, eldugult a vécé, aztán miközben könyékig túrtam benne megbántam mindent, kicsit az idegösszeomlás határán vagyok, a sírás környékez folyton, fáj a szívem, az anyámnak hányingere van - nem, nem erről jut eszembe, de mondtam már, hogy nagyon szeretem az anyámat? -, meg daganata, meg sugárkezelése, meg kemója, meg tagadása, nekem meg elmebajom, hisztériám, dührohamom, taxicsekkem, szar állásom, zűrzavarom, egy életem, egy halálom, esetleg én is sztrájkolok, nem akarok élni kicsit, bebújok az ágy alá, hol kell bejelenteni, hogy én a holnapot kihagyom?

szombat, április 05, 2008

"Senki sincs aki segítsen" (szingli verzió)

Egyébként meg utálom M-et, mer diadalmasan röhögött, amikor elmeséltem neki a fokhagyma szagú brit-arab csávó tegnapi kérdését, hogyaszongya You don't have a boyfriend? How come? Are you a difficult person?

"Senki sincs aki segítsen" (kallódó verzió)

Az azért igazán sokatmondó, hogy a péntek éjszakámat egy olyan pasi lányának (!) az ágyában töltöm - teljesen szűzies este volt, ő a saját ágyában aludt, különben is megdöglött a libidóm -, aki állítása szerint nem is olyan régen még halálosan szerelmes volt belém és akit amúgy is, minden szempontból a lányára emlékeztetek tegnap este óta - Freud földhöz verné a seggét egy ilyen sztoritól -, amikor is nekem inkább a brit-arab kollégámmal kellett volna egofényezési céllal innom, merhogy a csávó napi nyolc órában tátott szájjal engem bámul és tegnap vette a bátorságot, hogy randizni hívjon, de a rettegés, hogy megpróbál majd lesmárolni a fokhagyma szagú szájával sokkal erősebbnek bizonyult annál a vágynál, hogy egész este azt hallgassam, hogy milyen istentelenül szép vagyok, szóval végül a dolgok perverz részét (ex-pasi, aki szerint a lányához hasonlítok) élveztem ki, persze reggel leléptem - nagy menekülő voltam mindig is, idegen ágyban aludni és ébredni maga a pokol -, imádom Budapestet szombat reggel, asszem kicsit kibaszok a BKV-val és felszállok az összes járműre (nagyon nagy lett az arcom, mióta bérletem van), utazgatok, székre állok, sej.
Bevallom eddig naivan azt hittem, csak városi legenda, hogy a félrekúrós, hősszerelmes férjek sosem válnak el és tessék.

péntek, április 04, 2008

"Senki sincs, aki segítsen" (mókás verzió)

D: Szia, na mi a helyzet?
M:Semmi különös, illetve hát van itt valami, ööö asszem nemsokára felkötöm magam.
D (barátságos, csengő hangon): Igen, tényleg? Figyelj, most mennem kell, mert vége a szünetnek, tudod, tanfolyamon vagyok, de majd este hívj, jó?
M (harsányan röhögve): Igazán jó barát vagy, hálásan köszönöm irányomban tanúsított megértésedet és empátiádat. Szia.
D: Szia.

kedd, április 01, 2008

jelek

Bizonyára van még valami feladatom a világban, hiszen ma két agyvérzést hordtam ki lábon.