hétfő, június 30, 2008

"legyőzted a tavaszt"

Igazából csak azt akartam mondani, hogy már megint tanítok - rettenetesen jó tanítani, ezt be kell vallanom - , napi tizenkét órát dolgozom, na jó, oké, az időm nagy részében olyanokat mondok, hogy ez a template szar, meg ez egy idióta és itt van most megint a jó öreg do, nadehát.

(Mo: Hát persze, hogy nem lehet bízni benne, alkoholista, de elég érdekes volt ahhoz, hogy járjak vele.
Ma: Te csak idiótákkal jársz? Komolyan mondom, folyton kifogod ezeket az embereket, nyilván van olyan is, hogy valaki érdekes, de nem elmebeteg, lehet vele együtt élni, meg minden...
Mo: Aha, bizonyára. Ezért vagyok egyedül.)

Amúgy meg néztem tegnap egy adag Szex és New Yorkot és megállapítottam, hogy a legtöbb szingli múvi, amellett, hogy általában közhelyekkel operáló hamis szar, abszolút tévesen ítéli meg az embereket, merhogy ugye van ez az alapmotívum, hogy a csetlő-botló mókás szingli rengeteg fasza baráttal veszi körül magát, akikkel jóban-rosszban, míg a halál, satöbbi, satöbbi, de szerintem ez kurva nagy tévedés: meggyőződésem ugyanis, hogy aki sokáig van egyedül, az alapvetően magányos farkas és egyáltalán nincs szüksége emberekre úgy általában, hiszen egy társfüggő - amilyen ugye az általánosságban ábrázolt szingli, aki "ha nincs pasim, a barátnőimmel csicsergek, iszom, pörgök, és vásárolok rogyásig" idea nevében folyamatosan a tartozékaival (barátok) van együtt - nő azért nyilván könnyen köt kompromisszumot és eszében sincs évekig finnyázni minden felbukkanó férfi láttán.

"bunkó nyár"

Szerintem azér van olyan néha, hogy az ember nem valami helyett csinál ezt meg azt, nem pasi helyett tart állatot, nem az ürességet kompenzálandó dolgozik sokat, nem a szexuális éhségét kordában tartandó jár futni, nem azért eszik, mert el van keseredve,

najóvanmosmár, sörözök inkább.

vasárnap, június 29, 2008

...és akkor Molly ismét feltalálta a sportot

Van nekem egy barátnőm, aki pár éve pszichotikus depressziós volt, de nem ám olyan hülye picsásan depis, hanem frankón öngyilkosságra biztató hangokat hallucinálva.
Nehezen gyógyult meg, mindenféle gyógyszereket tömtek bele, de amikor jobban lett, akkor egyszer azt mondta, hogy szíve szerint futni vinné a depressziósokat úgy, hogy egy szép nagy busszal begyűjti őket reggel - egy depressziósnak a felkelés a legnehezebb -, majd kiteszi a szigeten és megtömi endorfinnal.
Ezen gondolkoztam, mikor ma sikerült baromi sokat futnom, de valahogy olyan gyengének éreztem magam negyven perc után, majd a hatvanadik percben rájöttem, hogy hát hiszen menstruálok, naná, hogy gyenge vagyok (ettől mondjuk dühös lettem, utálom, ha a nőségem korlátoz valamiben, elég baj az nekem, hogy a mellemmel nem tudok mit kezdeni), az viszont, hogy elfelejtem miért is vagyok gyenge - én, aki azelőtt embert akartam enni, olyan idegroncs voltam ilyenkor - szerintem elképesztő, a sport kibaszott jó dolog, fusssatok gecik, satöbbi.
Az összes hibbant, vinnyogó, helyét nem találó, nagyoperát generáló, bánatzabáló, bánativó, bánatkefélő, bánatíró luxusnyavalygót ki kéne hajtani a szigetre MOST.

bringás

Szerelmes vagyok a biciklimbe, vele fogok aludni ezentúl, csodás darab, imádom, a bicikliutakról viszont ki kéne tiltani nagyon sok kattantat, úgy is mint kacskaringózó kisgyerekeket, anyukának hátrafelé magyarázó apukát, babakocsival és további öt ugrándozó kölökkel (egyáltalán minek szül ennyit?!) sétálgató anyukát, andalgó párocskát, görkorin biciklissel flörtölő idiótát, meg úgy általában mindenkit, aki biciklizés címén valami egész mást csinál. Rettenetes lehet vezetni, képzelem mit művelnek az emberek az utakon.

szombat, június 28, 2008

deliver or die

Ny, M [18:01]:
Szia Anna!
Ny, M [18:01]:
Nagyon kedves dolog volt Tőled, hogy megmutattad azt a fagyos vermet
Ny, M [18:02]:
Másfél órán keresztül emberi kollektív őrület áldozata voltam
Ny, M [18:02]:
project manager-nek milyennek kell lennie...
K, A [18:02]:
ugye milyen iszonyú hideg van ott? két hétig ott volt tréningünk
Ny, M [18:02]:
az beteg egy hely
K, A [18:02]:
és mit tanítottak neked?
Ny, M [18:03]:
azt, hogy a project manager nem 99% committed hanem 100% committed
Ny, M [18:03]:
meg azt is megtanították, hogy a project manager óriási dolog
Ny, M [18:03]:
egy fanszasztikus élet kiteljesedése
K, A [18:03]:
ja, emlékszem, hogy hirdették ezt a projekt manager izét
Ny, M [18:03]:
egy sikeres, magabiztos tettrekész ember értelmes élete
K, A [18:03]:
nyilván fantasztikus ha fél milát keresel havonta
Ny, M [18:04]:
nekem úgy tűnt nem olyan fantasztikus
K, A [18:04]:
a sok pénz nem rossz
K, A [18:04]:
bár tény, hogy általában sok macera
K, A [18:04]:
tehát hosszú távon nem feltétlen éri meg
Ny, M [18:04]:
állandóan cseszegethetik őket minden szarral, és túlóra meg ezek simán beleférnek
K, A [18:04]:
igen, valószínű, hogy elég sok kín
K, A [18:04]:
meg nagy felelősség
Ny, M [18:04]:
aki egy havi fizetését így akaraja felvenni azt megértem
K, A [18:04]:
de aki elhiszi, hogy nagy ember, annak ez jó
K, A [18:05]:
az ilyenek mindig munkamániások
Ny, M [18:05]:
iszonyatos lehet, pokoli, ennyi "komoly" dologgal foglalkozni, ahol minden piszlicsáré dolog iszonyatosan fontosnak néz ki
Ny, M [18:05]:
igen, az jól is érezheti magát
K, A [18:06]:
az lehet a legrosszabb ebben, hogy aki nem hiszi el, hogy ez fontos, az...á nem, abból nem lesz projekt manager
K, A [18:06]:
ezen a szinten már muszáj beleélni magad
Ny, M [18:06]:
igen, az nem tud az lenni
Ny, M [18:06]:
igen, itt már szeretni meg élvezni kell a dolgot
K, A [18:06]:
elég szar lehet
K, A [18:06]:
és mi volt a konklúzió? "legyenek managerek, barátaim?"
Ny, M [18:06]:
pokol, úgy lehet pokol, hogy az illető azt hiszi még ez jó is
K, A [18:07]:
neki akkor ez nem pokol
Ny, M [18:07]:
Nem veszi észre, hogy tűrhetetlen életét tovább rontja a projekttel
K, A [18:07]:
de a környezetének lehet az...meg mondjuk röhejes is
Ny, M [18:07]:

Ny, M [18:07]:
otthon 'takes it out on the wife'
K, A [18:07]:
de az mért baj? tulajdonképpen kedves a multiktól, hogy az embereknek segítenek eltölteni az időt halálukig
Ny, M [18:08]:

K, A [18:08]:
addig sem kell azzal foglalkozniuk, hogy az élet rettenetes és nyomorúságos...
Ny, M [18:08]:
igen, végülis célt szolgáltatnak
Ny, M [18:08]:
nem kóvályog sok ember a felsővezetésben talán
K, A [18:08]:
na látod, tiszta szociális szolgáltatás
Ny, M [18:08]:
Igen, ez így van
Ny, M [18:09]:
Én meg bepótolom a reggeli késésemet
K, A [18:09]:
ha egész nap requestek meg projektek járnak a fejedben addig sem iszol, drogozol, ütöd az asszonyt...
K, A [18:09]:
elkéstél? tűrhetetlen...
Ny, M [18:10]:
Te pontos vagy Anna?
K, A [18:10]:
igen, én nagyon megszoktam a tanítás idején, hogy sosem késünk
K, A [18:11]:
aztán meg az eds tovább nevelt
Ny, M [18:11]:
az jó is
Ny, M [18:11]:
engem a BKV nevel évek óta
Ny, M [18:11]:
arra nevel, hogy vannak dolgok amik "out of your control"
Ny, M [18:11]:
beyond your control pontosabban
K, A [18:12]:
ez isten dolga, nem?
Ny, M [18:12]:
én is erre gyanakodtam épp

helyzetjelentés

Két napja nem alszom mert fagyasztott halrudakkal borogatom a sípcsontom. Az anyám szerint a zöldségmix hatékonyabb.

csütörtök, június 26, 2008

Egy városi patkány bringás feljegyzései

Az úgy volt, hogy amíg ti meccset néztetek, addig én kaptam egy biciklit, a bicikli csodás, házi oltárt építek neki, a macska épp rémülten csipogva nézegeti, a bicikli betölti a lakást, nem fér el sehol, többé nem tudok kimenni az ajtón, a bicikli óriási, az előszoba kicsi, jajjaj, a városi biciklizés maga a halál, eltévedtem és hősiesen tekertem Fót felé, amikor egy ember nagyságú cserebogár szerelmesen a mellemnek feszült, ettől aztán rettenetesen megijedtem, kurva nagyot estem rémületemben, majd több sebből vérezve végre megtaláltam a hazavezető utat, persze ma a világ legtrapézabb nadrágában mentem dolgozni, a szárát a bringázáshoz tökig húztam, de mégis végig tartanom kellett Újpalotától a Váci útig, meglepő módon nem ütött el senki, gyűlölöm a gyalogosokat és az autósokat, pár részeget majdnem elgázoltam, tök jó volt bringázni, kéne egy tetanusz.



PS.: Komolyan elestél? A biciklinek nem lett semmi baja, ugye?

szerda, június 25, 2008

text me

Naszóval az van, hogy engem szabályoz az én telefonom, mer nem küldhetek sms-t és kész, az sms nem megy át, ezér már vizualizáltam a nyomorúságos jövőt: a barátaim nem beszélnek velem, elfordulnak tőlem, majd végül a macska lerágja az arcom egy szomorú hajnalon, nem, nem akarhatjátok ti ezt...
Így hát azt találtam ki, hogy minden kedves ismerősömnek el kell képzelnie, hogy vajon mit írnék, majd esetleg átküldeni lektorálás céljából, hogy akkor most én tényleg ezt akartam volna mondani vagy sem, persze a mélyebb elemzéshez mindenkinek fel kell hívnia (azt még nem találtam ki, hogy ez a szolgáltatás pénzbe kerüljön-e, dehát nyilván) és fecserésznie velem az sms-ről, amit én szerettem volna írni, de helyettem az írta meg, aki megkapta volna ha működik a telefonom.


(Úgy kéne, hogy te nézed a meccset, én meg arról monologizálok, hogy milyen förtelmesen unalmas ez a játék és elmélkedem, hogy ki lehet a pályán a legbüdösebb (segítek, a török edző az). Na?)

"Jaj Uram, engem bántanak"

Próbálok arra koncentrálni, hogy nekem nem lökődött ki a szívem, nem vagyok tébécés hajléktalan, afrikai éhező, börtönben ülő gyerekgyilkos, Majka, Koós János vagy Bangó Margit, de ma nem megy a problémák relativizálása: éjjel annyira sajnáltam magam, hogy több liter könnyet pazaroltam a készletből.

Sok szeretettel Molly Bloomnak

- ez elsősorban neked szól -

Egy csomó nőnek akkora zaj van a fejében, hogy tévesen ítéli meg "kinti önmagát" és gyakorlatilag egy másik embert kreál a "benti mozijából"
Így lesz sok kedves, színtelen-szagtalan lánykából kegyetlenül keménykedő domina, érzéketlen bérgyilkosnő, borderline páciens, szexistennő, illetve Anna Karenina.




Sok szeretettel

Molly Bloom

kedd, június 24, 2008

atomot ide, de rögtön

fátum

Még napszemüvegben is megismer a pszichopata gyilkos arcú kattant fiú a másodikról, ha találkozom vele az utcán. Ő az egyetlen.

hétfő, június 23, 2008

"Nem dolgozni jöttem ide Törpe-fejű mit akarsz tőlem?"

Reggel a rádióban bemondták, hogy K.A. 33 éves budapesti lakos soha többé nem lesz szerelmes, el is csüggedtem mingyár, de kicsit felvidultam, mikor eszembe jutott, hogy én egy Rettentő Fontos Ember Vagyok, ezér úgy döntöttem, számomra többé nincs jelentősége az "üzleties megjelenésnek", úgyhogy felvettem szépen az immár tíz éves szakadt nadrágomat, hozzá sportcipőt meg halacskás pólót (a fasza JPress melltartómról csak ti tudhattok), a kócos hajamat valami copfnak tűnő izévé borzoltam, halálsikolyos dob és basszust toltam a fülembe és beslattyogtam dolgozni.
Egyébként nem is olyan bunkó most a nyár: a munkahelyemen kábé tíz fok van, usankában meg télikabátban ülünk egész nap.




PS.1: Halál a papucsot hordókra!

PS.2: Halál a szandált zoknival hordókra!

PS.3: Halál az amerikai romantikus komédiák rajongóira!

PS.4: Halál a papucsférjekre! (a papucs ma visszatérő momentum)

PS.5: Halál Dr House-ra! (különösen utálom, mióta láttam azt a részt, amiben a sántaságból frissen felépülve kapásból letol tíz kilométert futva, kacagnom kell.)

PS.6: Halál a ...................... (ez a tiétek, csak tessék bátran)!

(Nemtom, ma valahogy nem vagyok elég ingerült, olyan szegényes ez a lista)



vasárnap, június 22, 2008

Mindenki ír a fociról, nekem is kell ilyen post, nohát

Ja, bocs, ezt el is felejtettem, pedig olyan csuda aktuális és hát ezér mosmár beszélnünk kell róla: én is simán néznék focit, ha valaki pisztollyal a tévé elé kényszerítene.

Kedves tévénéző gyerekek!

Nem csoda, hogy mindenki kibaszott frusztrált: ahogy elnézem a blogokat, a legtöbben tragikus illetve heroikus szerepet szánnak maguknak itten a nagy büdös világban, mindenki nagyon akar mindent: kitűnni, érezni, máshogy csinálni, máshogy mondani, nyomokat hagyni, pedig megmondtam én már, hogy nem lesz soha semmi különös itt, szóval tanuljátok meg feleim: hősök, nagyoperák, különleges sorsok márpedig nincsenek.

"Since I was born I started to decay"

Mér van az, hogy akiről egyértelműen tudom, hogy boldogtalan és valami nem klappol az életében, az előbb-utóbb előrukkol valami Darnel titok tréninggel, meg "használjuk ki agyunk 150 százalékát" faszsággal, kristálygömbbel, Tarot-val, lebutított asztrológiával (na jó, páran ilyenkor gyereket szülnek meg öngyilkosok lesznek, de ezek az egyéb megoldás kategóriába tartoznak)?
Oké, isten nyilván már kiment a divatból, dehát azér ha menekülésről van szó, én akkor már a keményebb vonalat választanám: az önpusztítás valahogy közelebb áll a szívemhez, mint az ostoba hókuszpókusz.
Btw velem mindenki inni akar: John arra vágyik, hogy kimenjek Floridába, merhogy it would be fun to drink a few bottles of wine with you, G múlt héten írt egy sms-t, hogyaszongya nem akarsz ma este nagyon keményen inni?, jövő héten meg megyek sörözni az egyik metrószerelővel, akit tavaly én biztattam, hogy érettségizzen angolból, most meg állati boldog, mert sikerült.
Én pedig már kinőttem az alkoholizmust kéremszépen, rendes lány vagyok, sportolok, éjfél előtt lefekszem, gondoltam is, hogy kéne valami körlevelet küldenem az ismerőseimnek hogyaszongya 'ne kocsmába, bioboltba hívjatok'.

szombat, június 21, 2008

Micsoda idők, micsoda erkölcsök, kéremszépen, hát hová lesz a világ, ha már a 1o5-ös busz vezetője is az Amerikai Pszichót olvassa?

péntek, június 20, 2008

Never turn down a free lunch

Nem is same shit volt, merhogy bájos a vidéki multiélet, olyan öreges, lassú, engem pedig úgy mutattak be mint a három legfontosabb ember egyikét, nem értem mivel sikerült kivívnom ezt a címet, a mítingeken csak olyanokat szoktam mondani, hogy ez a template szar, lám, lám, kevés is elég a sikerhez, egyébként fontos megfigyelést tettem a mai napon: a főfő nagyonemberek férfiban feltűnően alacsonyak és bajszosak, az ugyanilyen fontos izék nőben pedig mind feltűnően magasak, érzem én, hogy van esélyem, előbb-utóbb Rábahídvégen kötök ki és egy nagyon alacsony bajszossal kefélek majd a fontos pozícióért, amúgy halálra zabáltam magam (ideje holnap újra futni, a hörgés nagyjából elmúlt), annyit vigyorogtam, hogy fájnak az arcizmaim és egész nap olyan szavakat használtam mint process, request és ügyfél, vagyok valaki, érzem én is.
Este a nagyon idegesítő nevű Kertemben meg találkoztam azzal a fiúval, akitől annak idején egy kellemes nemi betegséget sikerült beszereznem, megjelent továbbá az a kappan hangú két méteres nyomorult is, aki égő szemmel bődületes baromságokat mondott anno a létről meg a tudatról a Ráckert közepén, miközben néhány 150 magas büdös szakállú bölcsész buzgón jegyzetelt a háta mögött.
A jó arcmemóriában az a jó, hogy az ember mindig tudja, hogy mikor, ki elől és miért kell elbújnia, a gyakori hajszín- meg frizuraváltásnak köszönhetően pedig csak ritkán van szükség ilyen óvintézkedésekre, mert a sok idióta általában fel sem ismeri.

csütörtök, június 19, 2008

gap filling (say or think the word which fits in the gap)

same ......different day same ..... different day
same ..... different day same ..... different day
same ..... different day same ..... different day
same ..... different day same ..... different day
same ..... different day same ......different day
same ..... different day same ..... different day
same ......different day same ..... different day
same ..... different day same ......different day
same ..... different day same ..... different day
same ......different day same ..... different day
same ..... different day same ......different day
same ..... different day same ..... different day
same ......different day same ..... different day
same ..... different day same ......different day
same ..... different day same ..... different day
same ......different day same ..... different day
same ..... different day same ..... different day
same ..... different day same ..... different day
same ..... different day same ..... different day
same ..... different day same ......different day
same ..... different day same ..... different day
same ......different day same ..... different day
same ..... different day same ......different day
same ..... different day same ..... different day
same ......different day same ..... different day
same ..... different day same ......different day
same ..... different day same ..... different day
same ......different day same ..... different day
same ..... different day same ......different day
same ..... different day same ..... different day

lyukas szöveg kiegészítése (12 pont)

Amikor hazajöttem, a ……….. unott pofával a ………….. periódusról kezdett ………., de megfenyegettem, hogy ráküldöm a ……….., így inkább be……… magát. Holnap Rába………. utazunk a …………., ma készült rólunk egy kép, ……….. , pont olyan, mintha az egyik …….. kis epizódból lenne a Nők a…… mögött című, ……..nagy sikerű csehszlovák …………..

cuki borzalomból hídvégre méltán konszolidációs pult macska

sújtóléget kollektívával fasza papolni lőtte






PS.: Szerelmes vagyok a kis vízilóba.

http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=104585

szerda, június 18, 2008

"But if no one calls and I don't speak all day Do I disappear"

A szomszéd csaj Kunderát olvas és egyre nagyobb a segge, ma egy autó elcsapta egy lány lábát a Váci úton, tegnap négy és fél órát ültem a bőrgyógyászaton, úgy nézek ki mint az egyik csiga a Vízipókból.
Se befelé, se kifelé nem tudok figyelni. Nem tudok figyelni. Nem tudok. Nem.


vasárnap, június 15, 2008

Feljegyzések a náthások házából

Najóvanmosmár, többet senki ne idegesítsen, hogy Dr. House így, Dr. House úgy, Dr. House amúgy, átrágtam magam úgy kábé az első évadon és hát mit ne mondjak: a House-bölcsesség és humor úgy kábé kimerül az idegesítő kellemetlenkedésben, ezt a 'mindenki hazudik' klisét meg kurva erőltetettnek tartom és hát erre ugye már úgy kábé hat évesen rájövünk, szóval sajnos kedves gyerekek, Dr. House elmehet a picsába az összes teszkó bölcsességével együtt, megnéztem aztán még a Sophie's Choice-ot is, elképesztő, hogy Meryl Streep mennyire zseniálisan nyomja a lengyel akcentust, továbbá arra is rá kellett jönnöm a film alatt, hogy még mindig nagyon utálom a Holocaust relativizálást.

péntek, június 13, 2008

Emberek. Szórakozás. Vidámság.

Biztos ez volt kiírva a reklámok után, tudjátok, a film előtti idegesítő moziajánló részben, mikor a Motel ment a moziban (mittomén mikor, régen, nem véletlenül nem néztem meg, mindig jó érzékkel undorodom egyes filmektől már látatlanban), és hát ugye engem amúgy is kiráz a hideg a fenti három szótól, meg egyébként is, tulajdonképpen csak azt akartam fejtegetni, hogy milyen borzalmasan taszítanak az emberek, a vidámság meg a szórakozás, ezér csak úgy mellékesen mondanám, hogy igazán szomorú, hogy Tarantino ehhez a sötét butasághoz adta a nevét, amit nyilván mókásnak szántak, de csak fájdalmasan szar, ráadásul elég gusztustalan is, bár az kétségtelenül vicces, ahogy a szlovákokat, az amerikaiakat, no meg persze a németeket ábrázolják, nade ez sajnos azér egy picit kevés, nem is értem, hogy mér nem nekem adták a filmre fordított pénzt.
Emberek. Szórakozás. Vidámság. Kiégetett szem. Levágott ujj.
Amúgy meg kitartó hörgésem jutalmaként hipót kell innom, mosmitnéztek, ezt írta fel az orvos, de én még mindig jobban jártam mint a macska, mer ő bevonult a rehabra, hát így.

csütörtök, június 12, 2008

Live Fast, Die Young and Leave a Good-looking Corpse

Mo: Live fast, die young, stay pretty. Ez lesz ezentúl a jelmondatom.
Ma: Csak nem orvosnál voltál?

..........................

Néni1940: Egy szál cigerettát sem szívott egész életében és mégis tüdőrákban halt meg.
Néni 1935: Milyen csodálatos a sors.


És a dagadt bokájú amorf nénik csak lökték, lökték, hogy milyen érdekes, hogy ettől a vérnyomás gyógyszertől így, amattól meg amúgy és hogy amikor kipróbálta, hogy így szedi és nem úgy, akkor a tünetek megváltoztak.
Mostanában ugye gyakran hallani, hogy az öregeket mennyien bántják és utálják, én mondjuk ezzel nem értek egyet - bár tény, hogy szegény öregek baromi idegesítőek általában, mondjuk én a gyerekeket kevésbé bírom elviselni -, egyrészt mert a legtöbben ugye lesznek még öregek és hát senki sem akarja ezt a kellemetlen állapotot, csak megtörténik velünk, másrészt meg mert pont annyira utálok mindenki mást is; az ember önmagában nem csodálatra méltó (egyedül az állatok képesek nálam elérni a feltétel nélküli imádatot), a gyerek sem aranyos csak attól, hogy gyerek, szóval nem, az öregség önmagában nem tiszteletre méltó (és persze kétségtelen, hogy csak a testeddel foglalkozol, ha valami folyton fáj és rendellenesen működik, tehát ez is jogos), de egy dolog mégis van, amiért tisztelem az öregeket: tisztelem bennük, hogy el bírják viselni az öregség állapotát.
Szerintem ez nagy dolog, nekem nem fog menni (live fast, die young, stay pretty), már most is rettenetesen öregnek és nyomorultnak éreztem magam, mikor az orvos azt mondta, hogy magának penicillin kell a lötyögős szívbillentyűje miatt, szóval ide nekem valami helyes autóbalesetet úgy húsz év múlva, oszt jónapot.

helyzetjelentés

A hörögve köhögésből megmaradt a hörgés, meg szétmegy a fejem és lassan elönti a takony az agyamat és hát amúgy is, olyan állapotban vagyok mint egy pár napos hulla, remek, kardozhatok délután a nyugdíjasokkal az orvosnál - ezért utálok cégnél dolgozni, mindenről papírt akarnak - és a kurva életbe, így nem próbálhatom ki a milliókat érő sport talpbetétemet, pedig ezzel már biztos ultramaratonista leszek, sej.
Nem baj, drogozhatok* naphosszat.






*aludhatok

szerda, június 11, 2008

karmikusan kurva jól időzítek, bármit jelentsen is ez.

kedd, június 10, 2008

"Jaj keserű így az élet azér' mondom szerkesztő úr kérem, borzasztó nehéz az ember élete itt ezen a földön"

Mindenféle vágyak, fájdalmak, hazugságok, be nem teljesedett álmok, lemondások, menekülések,elkerülések, elkeveredések, tévelygések, kényszerek, tévhitek, néha egy kis nevetés, aztán a csúfos vég.
Egyre kevésbé tudom mire jó ez az egész és még a faszom tévé is rossz, ráadásul hörögve köhögök.

hétfő, június 09, 2008

Átaludtam a vasárnapot. Egyszerűen nem volt kedvem élni.

szombat, június 07, 2008

SZNY

Na. A Szex és New York unalmas szar, ráadásul az amerikaiak még ebből a nőcis butaságból is képtelenek kihagyni 'a fingós/szarós poént' (számomra ez egy fogalom az amerikai filmekkel kapcsolatban), valamiért fontosnak tartják, hogy a világ tudtára adják, hogy ők bizony ezen nevetnek.
A legviccesebb természetesen a film utáni plázázás volt, mer amikor például fintorogva tapogattam egy rózsaszín, ocsmány virágdísszel ellátott táskát, Dé őszinte rettegéssel a hangjában felsikoltott hogy jaj, ne érj hozzá, én meg cserébe azzal biztattam a DM-ben, hogy a saját márkájukat simán megveheted, szerintem minden remek, ami német, gondolj bele, micsoda fantasztikus alapossággal irtottak ki embereket.

ha nagy leszel

Megélhetési halálraítélt akarok lenni.

péntek, június 06, 2008

"you can't always get what you want"

Persze ti nem erre vágytok, erre a sok nyavalygásra a beteg anyámról, ez olyan uncsi.
Ti valami szaftosat akartok a szétbaszott szerelmi életemről meg az egyéb nyomoromról, hogy halálra iszom magam és baromságokon nyivákolok, erre én meg jövök itt mindenféle futással, rákkal, nem jó ez így.
Hát ja, nekem is hiányoznak a régi problémáim, velük kiszámítható volt az élet.

csütörtök, június 05, 2008

"kirajzolódom végleg a világból*"

Én csak félig vagyok, de leginkább nem is. Megyek az utcán, nem látok és nem látnak meg.
Mikor az anyám beteg lett, vattába csomagolva bedobtak egy mély kútba. Azt hiszem, most már egyedül leszek egész életemben, mert sajnos megszűntem, nem vagyok.
Ma az apám ordított velem a telefonban, azt mondta, az nem számít, hogy velem mi van. És tényleg nem. Senkinek. Van egy új szerelmem a házban, Tomi, egy csuda édes tacskó.
Az állatok még észrevesznek.





*mint csupasz falnak állitott fogoly,
külön kezel, kivételes magányban
a tanuk nélkül dolgozó pokol.

elvágy

Boszorkány kolléganőm azt jósolta, hogy nem Magyarországon fogok megöregedni.
Úgy legyen.

szerda, június 04, 2008

life is a fucking bitch

Mostanában mindenhol ezeket a szavakat mondják, a hülye sorozatokban, francia filmekben, amerikai filmekben, a boltban, az utcán, a híradóban.
Rosszindulatú, nem operálható.

Mostanában az utcán minden második fekete hajú, középkorú nőre azt hiszem, hogy az anyám.
Az anyám még él, én meg őt látom mindenütt, ez milyen rettenetesen szomorú.



Méghogy jóisten.

slave to the wage

K, A [15:49]:
Épp egy telekonferencián vagyok és egy brit versenyző folyamatosan azt mondogatja,hogy templöt,
úgyhogy igazam volt nekem anno a template-vita idején...

Ny, M [15:49]:

én is hallottam ilyen hibákat Az amcsi kiejtős szótáram szerintem ez egy é-vel jetett kivétel... :

K, A [15:49]:

de ez itten brit...

Ny, M [15:49]:

de most elfogadom, hogy OK, egy kicsit hibáztam abban, hogy ilyen hevesen léptem
fel a helytelenségek ellen

Ny, M [15:50]:

Anna, ennek még jobban utána kell járnom

K, A [15:50]:

bezony, csak rajta

K, A [15:50]:

bár asszem mindig találunk majd minden szabály alól kivételt, szóval csak rajta

Ny, M [15:50]:

ez nem kergethet fölénk rút felhőket

K, A [15:50]:

nem, nem

Ny, M [15:51]:

pl. a candidate esetében amerikában mindkettő elfogadott... kendidét kandidöt

Ny, M[15:51]:

ezeket megtanultam, like the back of my hand

K, A [15:51]:

de a nyelv folyamatosan változik sajna

Ny, M [15:51]:

de ez a template ügy, ez most megfogott, és alaposabb tanulmányokat kell folytatnom ezzel kapcsolatban

K, A[15:51]:

amit egyik nap mondanak, azt másnap már nem, vagy még valamit pluszban

Ny, M [15:52]:

mocskos állatok

K, A [15:52]:
ráadásul elképesztő mennyiségű nyelvjárás van

Ny, M [15:52]:

mocskok, én ne tudnám épp ezt?

K, A [15:52]:

gusztustalan

Ny, M [15:53]:

van benne valami rendezetlen állatiasság, ahogy a disznók a vájú körül bárhogy bármilyen
sorrendben, rendszer nélkül odafurakodnak

Ny, M[15:53]:

ilyen a nyelv is

K, A [15:53]:

az irracionalitás mocsara, elkeserítő és taszító, ahogy mondod

Ny, M [15:53]:

na jól van, nem fárasztalak tovább mert hallottam tőled sok a munka

Ny, M [15:53]:

taszító a megfelelő szó

K, A [15:54]:

most épp nagyon uncsi minőségbiztosítási izékről kellett hosszan hallgatóznom

Ny, M [15:54]:
nem is mindegy milyen minőségben dolgozunk

K, A [15:54]:

nem bizony, ők is ezt tolták itten, én meg majdnem elpusztultam unalmamban


Ny, M [15:56]:
na, itt vagyok. Voltam olyan hülye, és jelentkeztem arra, hogy beszállok A születésnapi tortájába
Ny, M [15:57]:
meglepték, csak azt hallottam, hogy egyszerre énekel az osztály
Ny, M [15:58]:
'appy birszdéj tú jú, 'appy birszday to jú
K, A [15:58]:
osztály. tényleg olyan. bolhacirkusz, elképesztő

K, A [16:01]:
a te születésnapodat is nagy csinnadrattával ünneplik majd?
K, A [16:01]:
vagy a líder az nagy ember és azér kell a hiszti?
Ny, M [16:01]:
nem tudom miért van ösztönösen egy-egy emberben ez a csúszás-mászás
K, A [16:02]:
gusztustalan plebejus tempó...
Ny, M [16:02]:
én el tudom képzelni, hogy a fele komolyan ösztönösen cselekszik, és azt hiszi pajtáskodni lehet így velük
Ny, M [16:02]:
de van aki számít mint egy kígyó!!
K, A [16:02]:
ez egész biztos
K, A[16:02]:
és nyilván úgy képzelik, hogy előnyöket csikarnak majd ki maguknak
Ny, M [16:02]:
ez a kis gép ilyen pl. itt a németesek között
Ny, M [16:03]:
hideg számító gép
Ny, M [16:03]:
hallom ahogy a megfelelő módon és csak a megfelelő embernek mond megfelelő dolgokat
K, A [16:03]:
a legrosszabb viszont az, aki valóban felnéz a líderre és hisz a 'jobb képességű kiválasztott" bullshitben
Ny, M [16:03]:
igen, van ilyenből is jópár... sajnos
K, A [16:04]:
"a megfelelő módon és csak a megfelelő embernek mond megfelelő dolgokat" ez úgy kábé a szlogenje lehetne egy multinak...
Ny, M [16:04]:

Igen. A siker titka
Ny, M [16:04]:
Jaj, átverés az élet
K, A[16:04]:
vagy nem is, a törtetés alapjai című könyv mottója lehetne, csodaszép
K, A [16:05]:
(nincs még ilyen könyv?)

kedd, június 03, 2008

one, two, three, go

Sokszor ugye az az érv ellenem, hogy túl kritikus, trágár, gonosz és kötözködő vagyok, de nehogy azt gondoljátok, hogy magammal kesztyűs kézzel bánok: ma a futás ötvenötödik percében azt mormoltam a belső hangomon, hogy gyerünk tovább lusta geci; szép, mondhatom.
Nem tudom honnan ez a rengeteg indulat bennem, emlékszem, már az oviban is ki akartam nyírni kis társaimat, mer nem tetszett nekik a kedvencem, az Albinoni Adagio.
Ha valaki megkérdezi milyen vagyok, akkor kábé azonnal rávágom, hogy dühös.


PS: http://www.youtube.com/watch?v=7N5HNMR9elM&feature=related

hétfő, június 02, 2008

foszlány

Oké, én egy elviselhetetlen picsa vagyok. De legalább stílusosan csinálom.

Egy képzelt beteg feljegyzései

Vajon előrehaladott elmebajra utal okádós migrén miatti szenvedés közben azon mélázni, hogy

1, agydaganatunk van
2, agyhártyagyulladásunk van
3, leukémiánk van
4, elraboltak az ufók?

vasárnap, június 01, 2008

Shine

Szeretem, ahogy a filmekben az idegösszeroppanást, a különböző skizoid tüneteket meg az autizmust (ami valójában konzumautizmus, tudjátok, mindegyik ilyen jellegű amerikai filmben jól az ember szájába rágják, hogy a szegény sérült a saját világába bezárva makog, meg minden) teljesen összemosva ábrázolják: aki idegösszeroppant, azt ugyebár elektrosokkolták a régi szép időkben, de mivel az idegösszeroppanás nem elég látványos, ezér idegesítő réjnmenes tüneteket kell a nyomorult színésznek produkálnia, de persze a valóságban David Helfgott az idők során cukorfalat skizofrénné fejlődött, azt meg persze csak szánalmasan szarul tudják megírni és előadni.
Na mindegy, a filmnek igen jót tesz a zene, mer ha én például meghallom a Vivaldi Gloriát (amivel annak idején felléptünk, bezony), akkor rendesen kiráz a hideg, szóval.

http://www.youtube.com/watch?v=uzx2BOMo9tY

Hegedűhangú bónusz:
http://www.youtube.com/watch?v=Ta7k-LZx6hc