Fanni szegény elég boldogtalan szerintem, egy darabig éhségsztrájkolt is, akkor megijedtünk és többet simogattuk, azóta elkezdett enni, szerintem kicsit vidámabb lett, de dühében időnként a fotelba pisil, szóval nehezen viseli a dolgot, mondjuk a depresszió leple alatt soron kívül folyton kaját követel, nagyon rafinált állatka, de tény, hogy többet kéne vele foglalkozni, most nem is alszunk vele, mert itt a nagynéném és ő alszik a mi szobánkban, mi meg a babákkal és onnan meg szegény Fanni ki van zárva, ezt is utálja: fel nem foghatja, hogy mi a fenéért nem mehet be oda. amúgy sem érti ezt a baba dolgot, időnként szaglássza őket, de csak úgy messziről, aztán ha elmegyünk itthonról, szerintem mindig reménykedik, hogy nélkülük jövünk haza:).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése