Főző magyar*

 Tíz éve csináltam utoljára (és akkor először), de idén valamiért a fejembe vettem, hogy bejglit kell sütnöm. Kicsit buktaszerű és szétterülő lett (szerintem túl lazán tekertem fel), meg össze is nőttek a tepsiben (ezt nem tudom hogy kell elkerülni, biztos kéne valamit tenni közéjük, vagy egyesével sütni...) és túl is vannak töltve (nyami), de nem nyíltak szét és marha finomak, úgyhogy kb sikerként könyvelem el az idei termést:

* Mikor szerelmünk hajnalán meglátogattam Marcit Londonban, egy kínai csaj volt a lakótársa, aki egyfolytában főzött, ezért Marci elnevezte főző kínainak (nem pc). Azóta, ha túltolom a főzést, csak főző magyarnak nevez. 

PS.: Innen van a recept. Én nagyon bízom ebben a nőben, minden receptje - ez egyébként pont nem az övé, de az ő ajánlása szerintem elég - tökéletes. 

Poszt-covid

 Nekem most akkor kell harmadik oltàs, vagy a covid volt a booster? Ezt valahogy sehogy nem tudom kideríteni. És ha kiderül, hogy kell, akkor mikor? 

Amúgy a kardiológus is mindent rendben talàlt - jó lett a laborom is, bàr kicsit emelkedett a koleszterinem, hàt fasza, érdemes lefogyni basszus, most fogyhatok tovàbb* - azt mondta, szerinte két hónapig ne fussak (nagyon szomorú vagyok), de addig semmiképp, míg van ez a "kis mellhàrtya izgalom" (ezen mindig röhögnöm kell). Röpke 36 ezer forintomba került, hogy megtudjam, hogy elvileg semmi bajom (csak àllatira fàjnak az izületeim, a mellkasom és a hàtam időnként), csak hàt ilyen a covid: a volt kolléganőmnek egyenesen azt mondta a tüdőgyógyàsz, hogy tudomàsul kell venni, hogy ez egy szàz napos (!) betegség. Marci annyira cukin aggódik értem: teljesen odavolt ma is, hogy szatyrokat vonszoltam fel a dombtetőre (egy dombtetőn lakunk, még mindig beleborzongok az örömbe), mert megerőltetem magam, jaj. 

Tény, hogy a magam irànti kímélet nem ment nekem sose jól.

* egyébként azt mondta, hogy nem vészes, simàn lehet genetikai okokból is, igyak meg minden este egy pohár vörösbort, attól jobb lesz. Vajon csokimikulàs zabàlàs utàn is segít? Hümm, fogas kérdés...

Kiskamasz különkiadás aka Morbidék

 (Párbeszéd Marcusssal pár órányi gyötrelmes német tanulás után)

Marc: Jövő héten az igékből írunk dolgozatot.

Mo: De akkor én már nem leszek itt.

Marc: Miért? Kamcsatkára utazol vagy elföldelnek?

(Bevallom, én nagyon röhögtem, de a gyerekek nagymamája pl kiborulna szerintem egy ilyen párbeszédtől, de mit csináljunk, nekünk ilyen humort sikerült a gyerekekbe plántálni.)