lovebox-gyöngyszem, egy pasi...:
"Mintha perzselne a hold hideg fénye, de nem a bőröm, hanem a lelkem...
Szürke árnyak vibrálnak a fekete tájon, síri csend neszez minden bokorban, a fák koronáján... A föld tompa zaja hasít bele a fekete levegőbe, ahogy puha talpam kalapácsként csapódik neki... A hírtelenség mozdulatlanul suhan el a szemem előtt ahogy elfordítom ijedt arcomat a megnyugvás irányába...
Aztán meglátom a másik holdat, ahogy remegve próbál fennmaradni... Tükörként lebeg a fekete vizen, mely kézként tartja felszínén őt...
És nézvén ezt a hullámzó párost, megjelenik mégvalami előttem. Egy élet, egy jövő, melynek arca is van, és mely arc most már ismerős lett, ahogy a hold táncoló sugarai kedvesen megmutatták nekem!
:)"
Vajon mér van ott az a szmájli a végibe? Ő is érzi, hogy ez már mégiscsak törvénytelen?!
Fú, bazmeg! De lehet, hogy a hold kedvesen táncoló sugarai miatt mosolyog ez a szegény kisgyermek...
én mosmár a holdra költözöm...ahol kedvesen táncolnak a sugarak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.