Marcuskám egy ideje mindig hatkor kel - ja, bocs, néha ötkor -, lelkesen felébreszti Lénát, együtt iszonyú zajosak, játszanak, nevetnek, rádióznak, ajtót és hűtőt csapkodnak, így engem is felvernek persze, szóval a szünetem eddig álmos kóválygással telik, na meg kómásan mosok és pakolok, muszáj, mert holnap elutazunk kempingezni a horvát tengerpartra, képzelem ott milyen sokat alszunk majd, haha.
Muszáj nyaralni ha az embernek családja van - én sajnos utálok, tudom, szégyelljem magam -, de sok könyvvel felszerelkezve azért megoldom valahogy.
(A kocsit nagyrészt viszont a gyerekek könyvei töltik majd meg: rémisztő sebességgel olvasnak el sokkötetes ifjúsági sorozatokat, kábé könyörögni kell nekik, hogy ne olvassanak, hogy a könyvek kitartsanak a nyaralás alatt - vagy legalább az úton -, tök vicces.)
PS: A gyerekek épp erre takarítják a szobájukat Marcival, elég szürreális:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.