Na tessék, nem bírok magammal: jelentkeztem egy elég testhezálló félállásra és nagy hirtelen bekerültem a harmadik körbe, ami egy assessment center; ilyet még úgyse csináltam.
Persze van egy csomó aggályom (pl az abszolút gyászreakció már a gondolatra is, hogy esetleg nem leszünk egy iskolában a gyerekekkel), de abból, amit érzek annak gondolatára, hogy esetleg elmehetek máshova dolgozni (mérhetetlen öröm), arra következtetek, hogy bizony, nagyon rám férne, ha mást csinálnék végre.
Persze simán lehet, hogy nem én leszek a befutó, na meg amúgy is kinyírnak a suliban, ha ilyen közel az érettségihez felmondok (bár azzal érvelhetek, hogy pont felkészítettem a diákjaimat, ágyő), de megpróbálom - nagy bátran pofátlanul sok pénzt kértem, szerintem -, meglátjuk.
PS.: Lénus végül nagyon beteg lett, úgyhogy itthon héderezünk még ma, holnap megyünk megint suliba sajnos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése