Reggel értetlenkedtem Léna valami ironikus megjegyzésén, mire elnéző mosollyal azt mondta, hogy a szarkazmust még gyakorolnunk kell...
Kicsit meg is sértődtem (még hogy nekem?! És pont a szarkazmust?!), de igazából a döbbenet a domináns: mikor lettek beszólogatós kamaszok a gyerekeim, tejóég.
Mondjuk szerintem tök szórakoztatóak, ezen is jót röhögtem. Nekem sokkal jobban tetszik ez az időszak, mint eddig bármi. Tudunk mar együtt filmeket/sorozatokat nézni és értelmes beszélgetést folytatni róluk, plusz könyveket csereberélünk és mindegyiket megbeszéljük, na meg amúgy spontán is jókat beszélgetünk, filozofálunk, el vagyok ragadtatva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.