atyai

Na és szoktál még írni kislányom? Régen olyan sokat írtál...Igen? Tényleg? Ja, igaz, emlékszem, hogy blogot is írsz, mint a Gyurcsány...

ahogy a dolgok vannak

remélem te jól vagy, biztos izgalmas ott, meg vadlibák, őzik, jó lehet, nekem csak egy fannim van (aki ma hányt), de azér vele se rossz, bevallom, nem cserélném be egy koalára (najó, ez azér megfontolandó:D) vagy ilyesmi, de az egzotikus állatkák szuperek azért (már amennyire a vadliba egzotikus, nade minden állatka szuper, de persze legjobb a cica)
igyekszem nem kapni több idegrohamot, remélem minden oké lesz a vezetéssel, biztos tök izgi az is, amerikában vezetni, ez olyan nagyon moziba illő...


képzeld, a szomszédok még mindig nincsenek otthon, hogy kinyissák a villanyóra ajtaját (az a szerencse, hogy legalább nekik van kulcsuk, így valamikor csak át tudom iratni, persze ha kamcsatkára költöztek for good, akkor nem lesz könnyű), szóval áll az ügyintézés, merhogy ugye friss óraállások nélkül szóba sem állnak velem (a csajnak írtam sms-t, hogy legyen már olyan drága és próbálja megtalálni a kulcsot; nagyon idegesítő, hogy életemben először sikerült valamit öt éven át ugyanott tartanom, erre valaki más eltünteti), a upc-t meg hiába hívom, hogy megkérdezzem, hogy kell-e meghatalmazás a név átírásához, mert az automatanő veszi fel és órákig nyomja a szöveget az új szolgáltatásokról, elképesztő, hogy ezt így csinálják (tesóm szerint egyrészt azért, mert nincs elég ügyintézőjük, másrészt azért, mert ha sokat kell várnod, akkor ritkábban hívod majd őket és hibát bejelenteni meg szolgáltatást lemondani se lesz kedved, magyarul ők hosszú távon profitálnak abból, hogy te inkább nem telefonálsz; aszontam tesónak, hogy ez kábé olyan, mintha a kiló kenyereket a boltban egy olyan polcra tennék, ahol tuti nem éri el senki: végül mindenki leszokna a kenyérről, háddenem? najó, mondjuk ez kicsit sántít, mer a kenyérről leszokás sok gondot okozna egy csomó szektorban, nade tulajdonképpen a boltba akkor is bemennének az emberek másért, szóval mégiscsak tetszik ez nekem, na), amúgy azt tapasztaltam, hogy a legegyszerűbb elmenni mindenhová, ahol ügyintézni kell, mert egyrészt telefonon ugye reménytelen elérni egy csomó hivatalt meg helyet, másrészt semmit se szokott tudni aki felveszi, meg amúgy is, ha személyesen mész, az első ember akit megkérdezel a dolgokról úgyse tud semmit és akkor odahív valaki mást (másokat) és az ötödik majd végül csak tudja mit kell csinálni és mi a szabály, jó, túlzok, de annyira nem is.
vicces egyébként, hogy eddig pl egy ügyintéző (a mondjuk úgy tizenötből akivel beszélnem kellett) tudott csak arról, hogy létezik olyan az eu-n belül, hogy munkanélküli járulék exportálása, vicces, na mindegy, az orvoshoz meg lehet, hogy megpróbálok ma elmenni (nagy kár, hogy nem lehet online beutalót szerezni a kardiológiára, mennyivel egyszerűbb lenne az életem), vagy ha ma nem sikerül, akkor holnap reggel, bár egy ideje megint jól van a szívem, de azért talán egy ultrahang nem ártana neki, mondjuk az szerintem jó jel, hogy az ekg teljesen rendben volt, jó, persze lehet, hogy nem is a szívem fáj, hanem mondjuk mellkasrákom van (nyilván), amúgy ma a sapkát annyira a fejembe húztam (hideg van, na), hogy nekimentem egy oszlopnak az utcán mer nem láttam semmit, jól bevertem a fejem, nyilván már fejlődik is az agydaganatom, de mindegy, hátha van még mondjuk egy jó évem...jóvanna, csak viccelek (nem), ne aggódj, megvagyok a rákokon kívül és csodálatos dolognak tartom, hogy budapest egy szép nagy wifi-ponttá vált, istenem, nem is értem mit csináltak az emberek amíg nem volt internet, fú, kicsit kirázott a hideg a net nélküli lét gondolatától...

harminchat fokos

nagyon rossz a lakásátiratás, folyamatosan a halott anyámmal kell foglalkozni, a kis iratait rendezgetni, a halotti bizonyítványát mutogatni, igazi sebfeltépés tényleg, ha eddig netán nem fogtam volna fel, hogy meghalt, hát most a hivatal a képembe nyomja az igazságot, najó, végülis lehet, hogy ez valami titkos állami terápia

érdemes művésznő

Döbbenet, hogy milyen hozzáértéssel, tehetséggel, milyen páratlan finomsággal és odaadással és beleéléssel tudok iszonyatos tragédiákat lejátszani fejben.
Uram add, hogy a buddhistáknak igaza legyen: kérlek, legyen minden csak illúzió. Köszönöm.

"mig vágyat érlel, nem kartoték-adat"

az anyukám olyan jókat nevetne a kalandjaimon a csúnya és kegyetlen és buta ügyintézővel, aki egy hét múlvára elkér valahonnan egy iratot azért, hogy ennek az iratnak a birtokában kiadhasson majd nekem egy másik iratot, amit később aztán becserélhetek egy újabb iratra.
vajon egy ilyen csúnya és kegyetlen és buta ügyintéző lyukasztotta ki az anyám személyi igazolványát is, mondván egy halottnak már nem kellenek a számok?

"nincs amerikadrím"

Azon gondolkodtam amíg a héven utazva Marcinak drukkoltam - aki most éppen bizonyára nagyon okosakat mond a nemtomminek a limeszéről (nem, nyilván tök másról van szó, de valahogy interpretálnom kell a tevékenységét, hagyjatok, jóvan, én kérem egy békásmegyeri proli vagyok) -, hogy ha elmegyünk Amerikába, akkor nemcsak hogy össze kell házasodnunk, de nekem meg kell tanulnom vezetni is, uramisten...új (és elképesztő) dimenziók, ahogy mondjátok.

chat (helyzetjelentés)

megvagyok, jobb lett, pitbull üzemmódban ügyintézek

összeszorítottam a fogam és mindenhol kedves vagyok, megköszönöm, hajbókolok, luca tök jó fej, segít az ilyen jogi szarságokban, ő ért hozzá én meg ugye nagyon nem

már egész jó a köhögésem amúgy

meg úgy döntöttem, hogy leszarom

mer most ügyintézek és mindent megcsinálok jövő hétig, ha beledöglök is

megéreztem amúgy ma a kozmikus magányt az egyik faszom hivatalban, ahol a huszonötödik papír kiállítására vártam azért

hogy kapjak egy újabb papírt

hazamegyek és kafkát olvasok

elképesztő a bürokrácia, gonosz, kövér, buta és kegyetlen nénik az ügyintézők

Avatar vs Moon

Vicces, hogy a hülye Avatart (nem, nem láttam, igen, látatlanban rühellem, igen, korlátolt vagyok, nem, soha nem fogom megnézni és tulajdonképpen csak azért beszélek róla, mert rettentően irritál) úgy reklámozzák, mint a világ legdrágább filmjét, míg a Holdat meg úgy, mint David Bowie fiának filmjét, nos, ezt esetleg lehetne a legkisebb költségvetésű filmek egyikeként is reklámozni, ha már ez itten a lényeg (most így nemtom, hogy ezért eszembe jutna-e bemenni a moziba), persze a szegény Bowie-sarj éppen azt nem akarja, hogy ő a "papa fia" legyen, olvastam egy interjút, kedves, szimpatikus fickó lehet, nem kér a papa pénzéből és hírnevéből, wow, ő csak csinált egy nem túl eredeti, de annál hangulatosabb és társadalomkritikai szempontból is elég aktuális sci-fit, aminek tök jó zenéje van.
Ha már sok pénzről beszélünk: egyszerűen nem értem, hogy a magukat fának kötöző természetvédők (akik nyilván mind antiglobalisták is) mér nem hisztériáznak az ilyen nagyon magas költségvetésű filmek, meg mondjuk a modellek és popsztárok elképesztő gázsija miatt, vérlázító, komolyan, megyek és egy fának kötözöm magam...

vall és nyivákol

Most komolyan fél négykor kell kelni? Ez borzalmas, fúj.
Jóvan, nem kell akkor, nem is szeretsz már biztos.
Namár, egész délután a szép új inged ujját vasaltam, mi ez, ha nem szerelem?

Doktor Marcika elrepült Amerikába turnézni, én meg intézhetem az összes nyúlós és gusztustalan és taszító és nyomasztó adminisztrációs ügyemet, hiába no, minden sikeres férfi mögött egy sikertelen nő áll.

év eleji

fú, nem készítettem semmiféle számvetést, szomorú év volt, egész pontosan maga volt a Fájdalom, a Halál, a Veszteség, persze tanulunk ebből is, a rossz is jó valamire, minden jó valamire, csak tudni kell elviselni, csak tudni kell tanulni, az élet az egy ilyen, van azér jó is nyilván, a Férfi, a fokozódó Bölcsesség (najó, reménykedem csak ebben, van némi eszem, de bölcs, hát az sajnos nem vagyok), a macska szerelmem, a kis örömök, van azér jó is, mondom _van_azér_jó_is_, lesz még sokkal jobb is, szilveszter éjszakáján otthon hörögtem (itthon mindig beteg vagyok, nyilván pszichésen leszek náthás), gazdálkodjoztunk, szobabútort vettünk, felugrottunk a mozgó villamosra, büntetést fizettünk, ózdról startoltunk, rút kiskacsát vetítettünk, nembulizni csodálatos, holnap hajnalban elutazik a Férfi, én meg itt rekedek még egy darabig budapesten, tegnap szédülten olvasgattam a new york útikönyvét, irigy vagyok, nem, nem szabad ilyent, csúnya dolog, ejnye, 2010-től jó leszek, nemes lelkű, megbocsátó, telve jóindulattal, szeretettel, megöőőő empátiával, adom, mint élő eledelt, a világnak magam,
de légy jó kislány,


nagy ég, hogy az legyek